Arcüreggyulladás

Az arcüreggyulladás okai

Az arcüreggyulladás, vagy más néven sinusitis, egy igen gyakori betegség, amely az arcüregek (orrmelléküregek, illetve homloküregek), valamint az orrjáratok fertőzése nyomán alakul ki.

Az arcüregek olyan kis, levegővel telített üregek az arccsont, a homlokcsont, a szem és az orrcsont mögött, amelyek azáltal védelmezik a test egészségét, hogy az általuk termelt váladékban csapdába ejtik az orrnyíláson bekerült bacilusokat.

Egyes esetekben a baktériumok vagy az allergén anyagok túl nagy mennyiségű váladék kiválasztására ösztönzik az arcüregeket, amely által azok bejárata elzáródik. A fokozott váladéktermelés gyakori megfázás vagy allergia esetén, és a megnövekedett váladékmennyiség serkentőleg hat a baktériumok és bacilusok elszaporodására az arcüregek bejáratánál, ami bakteriális vagy vírusos fertőzéshez vezethet.

A legtöbb arcüreggyulladás vírusos eredetű és egy hét alatt, vagy kezelés nélkül két hét alatt elmúlik. Amennyiben ez alatt az idő alatt a tünetek nem enyhülnek, nagy a valószínűsége, hogy bakteriális fertőzéssel állunk szemben, így mindenképpen ajánlott felkeresni az orvost.

Az arcüreggyulladás tünetei

Az arcüreggyulladás tünetei nagyban hasonlítanak az egyszerű megfázáséihoz:

  • szaglóérzék csökkenése,
  • láz, bedugult orr,
  • fejfájás (arcüregi nyomás vagy feszülés következtében),
  • kimerültség,
  • torokfájás,
  • orrfolyás,
  • köhögés.

Gyermekek esetében egy szülőnek nehéz megállapítania, hogy arcüreggyulladásról van-e szó. A fertőzés olyan megfázásos vagy allergiás tüneteket mutahat, amelyek nem múlnak el 14 napon belül, például magas láz, az orrból sűrű, sötét váladék távozik több, mint 72 órán át, vagy 10 napnál tovább tartó köhögés áll fenn.

Az akut, a szubakut és a krónikus arcüreggyulladás tünetei igen hasonlóak, különbség csak a tünetek súlyosságában, illetve időbeli elhúzódásában jelentkezik.

Milyen típusai vannak az arcüreggyulladásnak?

Akut arcüreggyulladás

Az akut arcüreggyulladás tart a legrövidebb ideig. Egy egyszerű megfázás során kialakult vírusos fertőzés is okozhatja a tüneteket, amelyek egy és két hét közötti időtartam alatt szűnnek meg. Bakteriális fertőzés okozta arcüreggyulladás esetén a tünetek megszűnése és a felépülés időtartama akár négy hét is lehet.

Szubakut arcüreggyulladás

A szubakut arcüreggyulladás esetén a tünetek akár három hónapig is jelen lehetnek. Ezt az állapotot leggyakrabban bakteriális fertőzés vagy szezonális allergia okozhatja.

Krónikus arcüreggyulladás

Krónikus arcüreggyulladás esetén a tünetek három hónapnál is tovább fennállhatnak, azonban gyakran kevésbé súlyosak, mint az előző két típusnál. Ebben az esetben általában nem bakteriális fertőzés a kiváltó ok, hanem állandó allergia vagy orrszerkezeti problémák kísérő jelenségeként van jelen.

Kit veszélyeztet az arcüreggyulladás kialakulása?

Bárkinél kialakulhat az arcüreggyulladás, azonban bizonyos egészségi állapotok és kockázati tényezők növelhetik a kialakulás valószínűségét.

Ezen tényezők közé tartozik:

  • orrsövényferdülés (amikor a két orrlyukat elválasztó szövetfal elferdül az egyik oldalra),
  • az orrcsonti kinövés (csontkinövés az orrban),
  • az orrpolip (nem rákos jellegű lágyszöveti kinövés az orrban).
  • Allergiás kórtörténet vagy a közelmúltban történt penésszel való kontaktus szintén vezethet arcüreggyulladáshoz.

Ezen kívül a betegség kialakulását elősegítheti a legyengült immunrendszer, a dohányzás, vagy a közelmúltbeli felsőlégúti fertőzés.

A cisztás fibrózis, amely megnövekedett váladékmennyiséget eredményez a tüdőben, fogfertőzés, de akár a repülőgépen történő utazás is, ahol az ember a bacilusok magas koncentrációjának van kitéve, szintén növeli az esélyét az arcüreggyulladásnak.

Hogyan diagnosztizálható az arcüreggyulladás?

Az arcüreggyulladás diagnosztizálásához az orvos rákérdez a tünetekre és fizikai vizsgálatokat végez a páciensen. Az ujjak homlokhoz és arccsonthoz nyomásával ellenőrizheti a terület duzzadását és az érzékenységét.

Ezen kívül megvizsgálhatja az orr belsejét, hogy fertőzés jeleit keresse. A legtöbb esetben az orvos a tünetek és a fizikai vizsgálat alapján diagnosztizálja az arcüreggyulladást.

Krónikus fertőzés esetén azonban javasolhatja az orrjáratok és arcüregek képalkotásos vizsgálatát is, annak érdekében, hogy feltárja az esetleges váladék okozta elzáródásokat, vagy bármilyen rendellenes elváltozást, mint például polipot vagy kinövést. A CT-szkenner 3D-s képet alkot az arcüregekről, az MRI pedig hatékonyan mutatja a vizsgált testrész belső felépítését.

Az orvos szintén használhat száloptikás kamerát is, egy vékony, hajlékony csövet, amely az orrjáratba vezetve a végén lévő kamerával felvételeket készít a járatokról és az arcüregekről.

Allergiateszt segítségével meghatározható, mely anyagok váltanak ki allergiás reakciót, vérteszt segítségével pedig ellenőrizhető, fennál-e valamilyen betegség, amely gyengíti az immunrendszert.

Az arcüreggyulladás kezelése

- Orrdugulás megszüntetése -

Az orrdugulás az arcüreggyulladás egyik leggyakoribb tünete. A váladékdugulás megszüntetéséhez és az üregek kitisztulásához borítsunk az arcunkra és a homlokunkra melegvizes ruhát napjában többször.

Fogyasszunk bőséges folyadékot, vizet és gyümölcslevet, hogy szervezetünk hidratált maradjon, ezáltal segítve a váladék csökkenését. Használjunk párásítót a hálószobában, hogy több nedvességet juttasson a levegőbe.

Nyissuk meg a forró vizet a fürdőben és zárt ajtónál üljünk a gőzben kis ideig. Használjunk vény nélkül kapható orrcseppet és orrsprayt, valamint nyákoldó szereket.

- Fájdalomcsillapítás - 

Az arcüreggyulladás tünete lehet a feszítő, szorító érzés a homlokban és az arccsontban. Használjunk vény nélkül kapható gyógyszereket a fájdalom csillapítására és a feszítő érzés csökkentésére.

- Antibiotikumok -

Amennyiben a tünetek néhány héten belül nem enyhülnek, meglehet, hogy bakteriális fertőzésről van szó, így mindenképpen keressünk fel egy orvost. Ha az orrfolyás, az orrdugulás, a köhögés mellett az arc- és homlokfájdalom, valamint a láz három hét alatt nem javul, antibiotikumra van szükség. 

Az antibiotikumot mindig az orvos utasítása szerint szedjük. Ne hagyjuk abba idő előtt, mert az a fertőzés visszatérését vonhatja maga után. Az orvos kontrollvizsgálatra is visszahívja a pácienst, hogy ellenőrizze az állapotát.

Amennyiben az arcüreggyulladás nem javul, vagy rosszabbodik, az orvos tovább irányíthatja a pácienst egy fül-orr-gégész specialistához, illetve további vizsgálatokat is elrendelhet annak kiderítése érdekében, hogy esetleg allergia áll-e az arcüreggyulladás hátterében.

- Műtéti beavatkozás - 

Amennyiben a krónikus arcüreggyulladás a gyógyszeres kezelés hatására sem múlik el egy idő után, az arcüregek kitisztítása, az elferdült orrsövény műtéti kiegyenesítése, illetve az orrpolip eltávolítása megoldást jelenthet a problémára.

Hogyan előzhető meg az arcüreggyulladás?

Mivel az arcüreggyulladásos fertőzés megfázást, influenzát vagy allergiát követően alakul ki, az egészséges életmód és a baktériumokkal, illetve vírusokkal való kontaktus lehetőségének minimálisra csökkentése segíthet megelőzni a betegség kialakulását.

A kockázat csökkentése érdekében érdemes minden évben beadatni magunknak az influenza elleni védőoltást. Emellett figyeljünk az egészséges táplálkozásra, fogyasszunk sok gyümölcsöt és zöldséget, rendszeresen mossunk kezet és igyekezzünk kerülni a dohányzással, vegyszerekkel, pollenekkel és egyéb allergénekkel való érintkezést. Az allergia kezelésére szedjünk antihisztamint.

Melyek a távlati kilátások arcüreggyulladás esetében?

Az arcüreggyulladás gyógyítható betegség, a legtöbb páciens magától meggyógyul egy-két héten belül, anélkül, hogy orvoshoz kellene mennie vagy antibiotikumot kellene szednie. Azonban amennyiben ismétlődő vagy krónikus arcüreggyulladásról van szó, mindenképpen keressünk fel egy orvost, mivel a betegség mögött más egészségi okok húzódhatnak meg. 

Kezelés nélkül az elhúzódó arcüreggyulladás komplikációkhoz vezethet, mint például tályoghoz (felgyülemlett genny az arcüregben), agyhártyagyulladáshoz (életveszélyes betegség, amely az agy megduzzadásával jár), szemüreggyulladáshoz (a szem környéki szövetek fertőzése), vagy csontvelőgyulladáshoz (súlyos csontfertőzés).