Asztma

Az ipari országokban az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a népesség csaknem 6%-át érinti. Válogatás nélkül, szociális határokat átlépve terjed, nőket, férfiakat, időseket, fiatalokat, városlakókat, vidéki embereket egyaránt érint.

Az asztma tünetei

Az asztma tipikus tünetei a ziháló légzés, mellkasi szorító érzés, sípoló kilégzés és állandó köhögés. Ezek a szimptómák akkor jelentkeznek, amikor a tüdő parányi légútjai, a hörgők összeszűkülnek, nyálkahártyáik megduzzadnak, megakadályozva ezáltal a levegő mellkasba áramlását.

Az egészséges tüdő parányi területein ez a fajta gyulladás átmenetileg naponta ezerszer előfordul. Ez a normális működés fontos része, mivel a tüdő így szabadul meg a levegővel együtt belélegzett ellenséges elemektől: baktériumoktól, portól és más szennyeződésektől.

Az asztmás beteg légútjai azonban állandóan enyhe gyulladásban vannak. Ha valamilyen irritáló anyag bejut a szervezetébe, a légutak túl erősen reagálnak, veszélyes mértékben összeszűkülnek, ezáltal potenciálisan csökkentik a szervezet számára létfontosságú oxigénellátást.

Az asztma kiváltó okai

Ismereteink szerint az emberek 30%-ának örökletes hajlama van az asztmára, jóllehet nem szükségszerű, hogy náluk ki is alakuljon ez az állapot. A felelős gének úgynevezett atópiás hajlamot okoznak, ez áll az ekcéma és más allergiás betegségek hátterében is.

A legtöbb embernél azonban egy elterjedt vírus váltja ki az első rohamot, az ún. rhinovírus, ami sok köhögés és nátha előidézője.

Úgy tűnik, hogy az első asztmás rohamot egy gyulladásos folyamat indítja el, s ettől kezdve a tüdő túlzott reakcióval válaszol a különféle kiváltó okokra. Ezek közül néhány — a fizikai terhelés, a dohányzás és a levegőszennyeződés — irritáló hatású, és egészséges tüdő esetén csak enyhe reakciót vált ki. Mások, mint pl. a poratka (amely elhalt bőrpikkelyek hártyáján él), a pollen és az állati szőr, normális esetben ártalmatlanok, de fogékony egyéneknél gyulladásos. reakciót váltanak ki.

A munkahelyi légszennyezés ronthatja az asztmás tüneteket, sőt elő is idézheti őket. Különösen veszélyeztetettek azok az emberek, akik vegyi anyagokkal, laboratóriumi állatokkal vagy poros környezetben dolgoznak.

Nagyon fontos, hogy a legkisebb zihálás vagy nehézlégzés esetén azonnal forduljon orvoshoz, vagy jelentse az üzemorvosnak, szakembernek.

Az asztma diagnózisa

Az asztma olykor nehezen diagnosztizálható. Először képet kell kapni a betegségről. Az orvos esetleg megkérdezi a beteget, hogy valamelyik családtagjának van-e/volt-e asztmája, fáj-e a mellkasa, van-e kiújuló köhögése, az egyes napszakokban hogy érzi magát (tudniillik az asztma gyakran rosszabb este és reggel), valamint ki volt-e téve valamilyen kiváltó tényezőknek.

A mellkas sztetoszkópos meghallgatásakor megvizsgálja, sípoló-e a kilégzés; lehet, hogy a betegnek bele kell fújnia egy egyszerű készülékbe, az ún. csúcsáramlásmérő spirométerbe (peak flow metre), amely azt jelzi, hogy a levegő milyen gyorsan áramlik ki a tüdőből. Minél gyorsabban jön ki, annál kisebb a légutak szűkülete.

Ha még ezek az adatok sem erősítik meg a diagnózist, akkor az orvos egy egyszerű terheléspróbát végeztet: a betegnek néhány percig gyorsan le és fel kell lépegetnie egy lépcsőre, s ezután mérik meg a kilégzésáramlást. A nem kezelt asztmás esetek 90%-ánál a fizikai terhelés nehézlégzést provokál.

A gyermekkori asztma

Az asztma nehezen diagnosztizálható kisgyermekeknél, mivel életük első öt évében legalább 30%-uk időnként zihálva lélegzik. A spirométer idősebb gyerekeknél és felnőtteknél használható, 6 év alatt nem.

Az asztma tipikus tünetei kisgyermekeknél a ziháló légzés és olykor aggasztó köhögés, különösen éjszaka, nátha vagy fizikai terhelés esetén. A nap folyamán megfigyelhető fáradtság és egykedvűség fontos nyomravezető lehet, mivel a még fel nem ismert s így nem kezelt asztmás gyerekek gyakran rosszul alszanak.

Szinte lehetetlen megvédeni a gyerekeket az összes, allergiát kiváltó tényezőtől. Ha otthon egyáltalán nem dohányoznak. és megpróbálják csökkenteni az allergéneket a csecsemő életének első 3 hónapjában az segíthet. A legfrissebb kutatások szerint az asztmás hajlamot öröklő csecsemők védetté válnak a betegség legrosszabb hatásai ellen, ha 4-5 hónapos korukig szopnak. Sok gyermek kinövi az asztmát, de akiknél tizennégy éves korban jelentkezik, azoknál valószínűleg felnőttkorban is megmarad.

Az asztma kezelése

Az asztma rendszeres kezelést és szakorvosi felügyeletet igényel. Két alapvető gyógyszertípus áll rendelkezésre: a megelőzés szerei, amelyek az asztma alapjául szolgáló légúti gyulladás csökkentésére szolgálnak, valamint a hörgőtágítók, amelyeket az asztmás tünetek kezelésére használnak.

A megelőző gyógyszerek csökkentik a légutak érzékenységét; megakadályozzák a vérerek tágulását és áteresztését, ezáltal meggátolják, hogy a légutak az immunrendszer gyulladásos folyamatai következtében összeszűküljenek.

Megelőzést célzó gyógyszerek

A megelőzést célzó gyógyszerek két fő típusa: a kortikoszteroidok és a kromoglikátok. Mindkettőt általában napi 2-4 alkalommal kell alkalmazni egy inhalálókészülék segítségével. A beteg néhány nap után jobban érzi magát. A megelőző gyógyszereket rendszeresen kell használni ahhoz, hogy tartós hatást fejtsenek ki.

A tünetek enyhítése

A megelőzést szolgáló gyógyszerekkel ellentétben, amelyek hosszú távon hatnak, ezek a gyógyszerek azonnal enyhítik az asztmatikus tüneteket. Rögtön a tünetek jelentkezése után vagy — orvosi javaslatra — a testmozgás előtt kell bevenni őket. 4-6 órás megkönnyebbülést idéznek elő. Ezeket gyakran hörgőtágítóknak, azaz bronchodilatátoroknak hívják, mivel ellazítják a légutak simaizmait, s ezáltal a légutak szabaddá válnak, és a beteg rendesen tud lélegezni.

A hörgőtágítók rövid távú segítséget jelentenek, nincsenek hatással a háttérben lévő gyulladásra. Ha ritkán van szükség erre a fajta gyógyszerre, az annak a jele, hogy az asztma jól kezelhető. Ha az előíráshoz képest gyakrabban kell használni, vagy arra ébred, hogy nehezen kap levegőt, akkor jelezze kezelőorvosának! Lehet, hogy a megelőző gyógyszeradag emelésére van szükség.

A hirtelen fellépő asztmás rohamok rémisztőek lehetnek, de az orvos tanácsait betartva képes lesz megbirkózni a helyzettel. Ezek: lazítógyakorlatok, az aeroszolspray használata, kapcsolatfelvétel a kezelőorvossal. Ha nem javul az állapota, akkor menjen be a kórházi ügyeletre.

Mennyire biztonságosak a szteroidok?

Gyakran aggódnak az asztmás rohamot megelőző gyógyszerekben jelen lévő kortikoszteroidok mellékhatásai miatt. Különösen a szülők nyugtalankodnak, hogy ezek akadályozzák a gyermek fejlődését. Nem bizonyított, hogy az asztmára adott szokványos szteroidadagok ilyen mellékhatásokat okoznának. Mivel az asztmás beteg általában belélegzi a szteroidot, ami alacsony dózisban egyenesen a tüdőbe kerül, ezért csak kis mennyiség jut el a test többi részébe.

Ritkán - súlyos asztmás vagy nem tünetmentes gyermekeknek -nagyobb adag szteroidra lehet szükségük tabletta formájában, ami csontritkulást idéz elő, növeli a vérnyomást, és súlygyarapodást okoz. Ilyenkor fontos felmérni a gyógyszer mellékhatásait a gyermek életminőségének, illetve túlélésének szempontjából. A súlyos vagy nem kezelt asztma akadályozhatja a fejlődést, és szintén életveszélyessé válhat. Emlékezzen azonban arra, hogy az asztma gyógyításánál használatos kortikoszteroidok meglehetősen különböznek az anabolikus szteroidoktól, amelyek oly rossz hírnevet szereztek maguknak a testépítés kapcsán.

Az asztma gyógyeszközei

Inhalálókészülék

Finom permetté alakítja át a gyógyszert, hogy az bejuthasson a hörgőkbe. A mérővel rendelkező készülékből a magasnyomású gáz nyomja ki a pontos adag gyógyszert. Egy másik típusú inhalálókészülékben egy kapszula található, ami szívás hatására szétporlik, és a gyógyszer finom por formájában árad ki belőle. Használatához kevesebb koordinációra van szükség.

Spacer

Egy szeleppel ellátott fúvóka összekapcsolódik egy nagy térfogatú műanyag tartállyal, amihez csatlakozik egy inhalálókészülék. Ennél a szerkezetnél a gyógyszer a tartályba jut, s onnan normál légvétellel be lehet lélegezni. Nagy segítséget jelent csecsemőknél, gyerekeknél és azoknál a felnőtteknél, akiknek gondot okoz a belégzési technika.

kép: a spacer használtata gyermek számára egyszerűbb, mert a gyógyszer inhalálása közben módja van rendesen lélegezni.

Porlasztó készülék (nebulizer)

Ez a gép a folyékony gyógyszert finom permetté alakítja át, ezáltal sokkal nagyobb adagot lehet beadni vele. Kórházakban használják akut asztmás rohamok kezelésére és olykor csecsemőknél, kisgyerekeknél.