Demencia (elbutulás)

Az agyi zavarok következtében beálló, fokozatos mentális képességromlást elbutulásnak (demenciának) nevezzük.

Jellemzői: a memóriacsökkenés, zavartság és az intellektuális képesség hanyatlása. Gyakori betegség, és az életkor kitolódásával egyre többeket érint. Súlyos esetben nemcsak a beteg szenved a különféle tünetektől, hanem a hozzátartozók, a környezet is.

Általában a 70 év körülieken gyakoribb, de fiatalabbakon is előfordulhat. Hasonlíthat a depresszióra, de a felismert depresszió demenciás kísérő tünetei az alapbetegség helyes kezelésére megszűnnek.

A demencia tünetei és jelei

A demencia jellemző tünetei mind összefüggésben állnak a magasabb rendű agyi, tudati funkciók zavaraival 

  • emlékezetzavarok, különösen a közelmúlt eseményeire nézve; 
  • a gondolkodási képesség romlása;
  • a beszéd és a társalgás észrevehető romlása; 
  • új képességek, készségek már nem elsajátíthatók; 
  • a beteg nem tudja uralni az érzelmeit; 
  • növekvő nyugtalanság; elkóborlás; 
  • viselkedészavarok;
  • depresszió és/vagy szorongás.

A demencia okai és diagnózisa

A demenciát vagy annak okát nem lehet bármely egyszerű vizsgálattal igazolni. Ha az orvos demenciára gyanakszik, a speciális vizsgálatok segítik őt a feltételezett diagnózis/ok kizárásában vagy megerősítésében.

Vérvétel alapján a laboratórium megállapíthatja az esetleges vitaminhiány tényét. Az agyi képalkotó felvételeken (CT, MR) látható elváltozás rávilágíthat a demencia valamely ritkább okára. Részletes kérdőíveket (ún. pszichometriai teszteket) töltetnek ki a beteggel, amelyek megmutatják a mentális képességek aktuális állapotát.

A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór és az a fajta elbutulás, amely a verőerek elzáródása miatt jön létre. Ritkábban okozhatja az ún. Creutzfeldt—Jakob-kór is. A demenciához hasonló tünetekkel jár néhány egyéb betegség is, mint egyes vitaminhiányok vagy a vérszegénység, valamint egyes ún. nem várt vagy kedvezőtlen gyógyszerhatások.

Kezelési lehetőségek

A demencia egyetlen formájának sincsen egyedi gyógymódja, és a tünetek az idő előrehaladtával romlanak. Újabban már rendelkezésre állnak gyógyszerek, amelyek rövid távon javítják a tüneteket, de hosszú távon pillanatnyilag semmit nem tehetünk a betegség romlása ellen.

A kezelés lényege a betegről való gondoskodás, a felügyelet, amely sajnos a legtöbb betegnél az egész napos állandó felügyeletben és ápolásban végződik —az élet hátralevő időszakára nézve. Létfontosságú a demenciás betegekről való gondoskodás! Különösen fájdalmas és nehéz lehet, ha szeretteink valamelyike esetleg erőszakossá válik, vagy nem is emlékszik ránk... Fontos az is, hogy az ápolással foglalkozó (hozzátartozó) kellő szakmai segítséget kapjon egészségügyi és szociális szervezetektől, hálózatoktól. Lehetővé kell tenni, hogy a hozzátartozók akár állásuk, munkájuk feladásával teljes tevékenységüket a demenciás beteg ápolásának szentelhessék.

Alzheimer-kór

Ma ezt a betegséget tekintik a demencia leggyakoribb okának.

Az agy fokozatosan romló (progresszív, degeneratív) elváltozása, amely a demenciák mintegy 70%-áért felelős. Az Alzheimer-kór az agyi idegsejtek pusztulása következtében jön létre, amikor is csökken az ingerületátvivő anyagok szintje, és rendellenes fehérjék (ún. amiloidok) rakódnak le az idegsejtek körül. Képalkotó módszerekkel az amiloidok kimutathatóak, így az Alzheimer-kórt el lehet különíteni a demencia egyéb okaitól. Az Alzheimer-kór kialakulásának háttere ma még nem ismeretes, de genetikus oka is lehet, mivel családi halmozódást mutat.

Az Alzheimer-kór tünetei és jelei

  • Memóriaromlás: a rövid távú memória (néhány perc tekintetében) érintetlen, de a hoszszú távú memória jelentősen károsodik, és éppen a legfrissebb eseményekre vonatkozóan. A beteg egészen régi dolgokat, eseményeket nagy részletességgel „elő tud hívni", de az előző nap eseményeire már nem emlékszik. 
  • Új információkat már nem tud befogadni, és képtelen a korábban megtanultakat felidézni. 
  • A nyelvi képességek is elvesznek. 
  • Összetettebb izommozgásokat nem képes kivitelezni, bár az izomműködés szabályozása sértetlen marad. 
  • A beteg képtelen a tárgyak felismerésére.
  • Az érzelmi állapot labilis. 
  • Személyiségzavarok, a személyiség megváltozik.
  • Elkóborlás, nyugtalanság, a beteg még ismerős környezetben is „elvész". 
  • A személyes higiénia elhanyagolása.  

A betegség kifejlődése

A betegség tünetei nagyon lassan alakulnak ki; az illető egyre feledékenyebbé válik, emlékezete romlik. Ahogy a kór előrehalad, a legzavaróbb jelenség a személyiség megváltozása, és hogy többé nem ismeri fel családját és közeli barátait. Bár az újabb gyógyszerek egyes tüneteket javítanak, és lassítják a betegség fejlődését, az Alzheimer-kórban szenvedők általában a diagnózis felállítását követő 10 éven belül meghalnak.

Vaszkuláris (éreredetű) demencia

A vaszkuláris demencia az agyi verőerek elzáródása miatt jön létre. A demenciák második leggyakoribb oka. Kisebb, helyi vérhiányos epizódokat követően a test egyes részeinek vérellátása romlik. Így a vérhiány az agyban is oxigénhiányt, az pedig az idegsejtek pusztulását eredményezi, és funkciókiesést okoz egy-egy területen.

Az alapbetegség az érelmeszesedés, amit az artériák szűkülete okoz. Ez pedig a magas zsírtartalmú étrend, a dohányzás, mozgáshiány és egyéb tényezők következménye. A magas vérnyomás is jelentős rizikófaktor.

E betegség tünetei nem annyira nyilvánvalóak, mint az Alzheimer-típusú elbutulásé. Függ az érintett (elpusztult) terület nagyságától, de a folyamat nagyon lassú, fokozatos, és még jellemző neurológiai tünetei sincsenek, mint például gyengeség vagy zavart beszéd.

Hogyan diagnosztizálják?

A demenciának ez a formája a tünetek mintázata alapján gyakran felismerhető, de érdemes agyi CT, ill. MR felvételeket készíteni a diagnózis igazolása céljából, és egyéb lehetséges okok kizárására.

A kezelés lehetőségei

Az éreredetű demencia által okozott agykárosodást nem lehet helyreállítani. A kezelés inkább a későbbi epizódok és egy esetleges életveszélyes szélütés megelőzésére irányul. A gyógyszerek közül a vérnyomáscsökkentők adása fontos, valamint a vérrögképződést gátló aszpirin adagolása.

Creutzfeld-Jakob-kór

Egy különleges kórokozó, az ún. prion okozza ezt a betegséget (prionbetegségnek is hívják). Az agyszövetben szivacsos elfajulásokat hoz létre, ami demenciához vezet, és hat hónapon belül halálhoz.

Egyéb tünetei:

  • depresszió,
  • egyensúlyzavarok, rossz koordináció, 
  • görcsös rohamok, 
  • látászavarok.

A betegségnek nagyon hosszú a lappangási időszaka, a fertőzéstől számítva akár 20 év (!) is lehet. A betegség újabb variációja a „kergemarhakór", amely fiatalokat is érinthet. A kergemarhakór betegséget összefüggésbe hozták a kutatók fertőzött állatok húsának fogyasztásával (innen ered másik neve is: marhák szivacsos agyvelőgyulladása).