Diszlexia

A diszlexiában szenvedő gyermek, bár átlagos vagy magas intelligenciaszinttel rendelkezik, nehezen tanul meg írni-olvasni a szokásos iskolai oktatás keretében.

A rendellenesség mértéke az enyhe zavartól (amit nem mindig ismernek fel) az írott szövegek megértésének teljes képtelenségéig terjedhet. Ezzel párhuzamosan nehézségek merülhetnek fel a számolással, az információfeldolgozással és a rövid távú emlékezettel kapcsolatban is. A diszlexia kilencszer nagyobb valószínűséggel fordul elő fiúknál, mint lányoknál. Vélhetően genetikai eredetű fejlődési rendellenesség okozza.

A diszlexia típusai

A diszlexia három típusát különböztetik meg. Nem egyértelmű azonban, hogy ezek egymástól elkülöníthető rendellenességek, vagy csak megjelenési formájukban különböznek.

  1. Vizuális: az érintett személy külön-külön ki tudja olvasni a betűket, de nem képes őket szavakká összeilleszteni.
  2. Fonológiai: a beteg képtelen összekapcsolni a szavak írott formáját a hangalakjukkal; ez nélkülözhetetlen a megértéshez, ugyanis a normális olvasás során magunkban kimondjuk a szavakat, majd megintcsak magunkban értelmezzük ezt a belső beszédet.
  3. Szemantikus: a beteg képtelen az írott szimbólumokat összekapcsolni a jelentésükkel; nagyjából megérti a jelentést, a pontos összefüggést azonban nem azonosítja (ebből ered például az, hogy a „kutya" szót „macskának" olvassa).

A diszlexia okai

A diszlexia különböző típusainak megjelenéséért más-más agyi terület felelős.

A vizuális diszlexiát a magnocelluláris rendszer egy működési rendellenességével hozzák összefüggésbe. Ez az az idegpálya, amely az érző információkat továbbítja a figyelem irányításáért felelős agyi területre.

A fonológiai diszlexia is részben ezzel a rendellenességgel magyarázható, míg a másik lehetséges magyarázata az, hogy a diszlexia e típusában szenvedők kielégítő módon dolgozzák fel ugyan az írás vizuális elemeit, de azokat nem tudják átjuttatni a „megértésért" felelős agyi területről arra a területre, amely az információkat tagolt beszéddé alakítaná.

A szemantikus diszlexia szintén azzal hozható összefüggésbe, hogy a szavakat a jelentésükkel összekötő agyi terület és a jelentést kifejező terület közötti összeköttetés gátlás alatt van.

A diszlexia kezelése

A diszlexiát nem lehet gyógyszeresen kezelni, bár egyes tanulmányok kimutatták, hogy a tünetek enyhültek azon gyermekek esetében, akik étrendi kiegészítőket, például halolajat, kankalinolajat, kakukkfű-olajat és E-vitamint kaptak.

A diszlexiás emberek olyan stratégiákat sajátíthatnak el, amelyek segítenek a nehézségeik leküzdésében. Megfelelő oktatási módszerrel, aminek lényege az emlékezet fejlesztése, valamint az írás és az olvasás kitartó gyakorlására, jó eredményeket lehet elérni.

A kreativitási tényező

A diszlexiát gyakran összefüggésbe hozzák a balkezességgel, amiről viszont azt tartják, hogy a vizuális kreativitással áll kapcsolatban.

Az emberi agy két féltekéből áll. A bal agyfélteke felelős a nyelvhasználatért, a jobb agyfélteke pedig főleg a vizuális és érzelmi információkat dolgozza fel. A jobbkezesek esetében ez valóban Így működik, a balkezesek esetében azonban általában az információk feldolgozása közel egyenlően oszlik meg a két félteke között. Ez lehet a kreativitásuk kulcsa, különösen a képzőművészetekben.

Agyi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy ugyanez igaz lehet a diszlexiásokra is. Elképzelhető tehát, hogy ha a bal agyfélteke nem működik megfelelően, és ezért a diszlexiás nem tud kiolvasni egy szót, egy jel továbbítódik a jobb agyféltekébe, hogy az vegye át a szó feldolgozását.