Epilepszia

Az epilepsziás roham alatt a beteg bárhol elveszítheti az eszméletét, ami egy-két másodperctől akár néhány percig is eltarthat. Az epilepszia a központi idegrendszer gyakori megbetegedése, ami ismétlődő görcsrohamokkal jár, ez a szemtanú számára ijesztő, elszenvedője számára pedig utólag zavarba ejtő. Gyógyszeres kezeléssel ma már majdnem teljesen megszüntethető ez a betegség.

Az epilepsziás roham vagy rosszullét akkor alakul ki, amikor az agy információs rendszerét összezavarja valami, és a testfunkciók működése felborul. Az agy több millió idegsejtből, ún. neuronból áll, ezek szabályoznak minden életfunkciót —gondolkodást, érzelmet, látást és izommozgást.

A jól szabályozott elektromos kisülések egyik neurontól a másikig haladnak a villámgyors elektromos hálózatban, s mindez az agyműködést szabályozó ingerületátvivő kémiai anyagok, ún. neurotranszmitterek működésétől függ. Epilepsziás roham esetén az agy biokémiai működésének zavara a neuronok kóros (gyorsabb és rendezetlen) kisüléseit idézi elő, s ez konvulziókat vagy rohamokat vált ki.

Az epilepszia leggyakoribb formái a tónusos-klónusos, amikor a beteg teljesen elveszíti az eszméletét; összetett, részleges és rövid öntudatvesztéssel járó rohamok. Különösen a tónusos-klónusos rosszullétek rendkívül ijesztőek a külső szemlélő számára, ám ritkán idéznek elő agykárosodást. A roham elmúltával a beteg minden károsodás nélkül fokozatosan visszatér a megszokott tudatállapotba.

Mikor jelentkezik az epilepszia?

Öt év alatti gyermekeknél a láz rövid ideig tartó konvulziókat — lázrohamokat — okozhat, amelyek hasonlítanak a tónusos-klónusos állapothoz, de nem nevezhetők epilepsziának. Ha azonnal megpróbálják csillapítani a gyerek lázát, akkor a konvulzió kockázata csökken. A langyos vizes lemosás vagy fürdő és a paracetamol tabletta segíthet. Azonban az öt év feletti gyermekeknél gondolni kell arra, hogy bármilyen epilepsziás roham előfordulhat.

Megközelítőleg minden kétszázadik felnőtt epilepsziás, s 70%-uknak húszéves kora előtt volt az első rohama. Az ifjúkorban kialakuló epilepsziás rohamok az évek múlásával intenzitásukat és sűrűségüket tekintve csökkenő tendenciát mutatnak, olykor végleg elmúlnak.

Mi váltja ki az epilepsziás rohamot?

Néhány ember örökletes okokból hajlamosabb az epilepsziás rohamokra. Ez azt is jelenti, hogy érzékenyebbek azokra a külső körülményekre, amelyek a fogékonysággal nem rendelkező társaiknál nem idéznek elő rosszullétet. Pl. vannak olyan emberek, akik nagyon érzékenyek az alvási szokásaikra. Náluk túl kevés vagy túl sok alvás is rohamot válthat ki.

A további okok a túlzott alkoholfogyasztás, a lelki megrázkódtatások, a magas lázzal járó betegség. A fényérzékenység, a vibráló fény, amikor közelről nézi a televíziót, a videojátékok, a vaku villanása, a diszkó fényei vagy a fák lombjain átszűrődő fények általános vélemény szerint rohamot idézhetnek elő.

A fényre való érzékenység azonban az epilepsziás betegek kevesebb mint 5%-ára jellemző. Sok nőbetegnél a menstruációs ciklushoz köthető a rosszullétek jelentkezése, és általában a menses időszakára esik. A serdülőkori hormonális változások szintén kihatnak a rohamok gyakoriságára és jellegére. Sok más ok is kiválthatja az epilepsziát: fertőzés, fejsérülések, alacsony vércukorszint, agyvérzés, alkohol- vagy gyógyszerfogyasztás. Ha valaki hajlamos erre a betegségre, akkor sok tényező kiválthat nála váratlan rohamot.

Mit szabad és mit nem, epilepsziás roham akatt?

Epilepsziás roham esetén tartsa be az alábbi tanácsokat, hogy a sérült a roham alatt biztonságos és számára megfelelő helyzetben legyen.

Tennivalók: 

  • Lazítsa meg az öltőzéket a sérült nyaka körül. 
  • Távolítsa el közeléből az éles és kemény tárgyakat, megvédve őt ezzel a sérüléstől. 
  • Ha lezuhant, támassza fel a fejét. 
  • A légzés elősegítése érdekében helyezze a lezuhant személyt stabil oldalfekvésbe.
  • Egészen addig maradjon vele, amíg helyre nem áll az állapota.
  • Amennyiben ez egy komplex parciális roham, szükség esetén gyengéden vezesse el a személyt a veszélyforrástól, és halkan nyugtassa meg őt. 
  • Eszméletvesztéssel járó rohamot követően halkan mondja el a sérültnek, hogy mi történt, amikor az már visszanyerte az óntudatát, és adjon meg neki minden információt, amire kíváncsi.
  • Csak akkor hívjon mentőket vagy orvost, ha a roham néhány percnél tovább tart, vagy ha egymás után több tónusos-klónusos roham jelentkezik anélkül, hogy az érintett személy magához térne.

Nem szabad: 

  • Lefogni a személyt vagy megpróbálni leállítani az izomrángásokat. Egy rohamot nem lehet leállítani vagy megrövidíteni. 
  • Bármit beleerőltetni az érintett személy szájába vagy fogsora kőzé. Továbbá nem szabad kinyitni a száját, mert eltörhetnek a fogai, és megsérülhetnek a száj és a torok szövetei.
  • Megmozdítani a sérültet, hacsak nincs veszélyben. 
  • Epilepsziás roham alatt bármit is inni adni az érintett személynek.

Az epilepszia diagnózisa és kezelése

Az epilepsziát nehéz diagnosztizálni. Egyetlen görcsökkel járó rosszullét után lehetetlen azonosítani; az orvos ritkán van jelen, amikor a páciensnek éppen rohama van; továbbá az epilepszián kívül még sok más oka lehet egy átmeneti öntudatvesztésnek vagy rohamnak; ilyenek a stressz, a lázas állapot, gyógyszerek, mérgezés, agyvérzés. Csaknem minden huszadik ember életében legalább egyszer átél az epilepsziához hasonló állapotot.

Roham után az érintett személy valószínű nem fog emlékezni az egészre. Meg kell kérdeznie a környezetét, hogy mi történt, vagy megkérni egy szemtanút, hogy mondja el az orvosnak, mit látott. Ha felmerül az epilepszia gyanúja, további vizsgálatokkal lehet megközelíteni a valós helyzetet.

Az EEG (elektroencefalográfia) során elektródákat rögzítenek a fejre, hogy rögzítsék az agy elektromos aktivitását. Az a baj, hogy ez az eljárás csak az agy pillanatnyi tevékenységét képes regisztrálni, a roham alatti helyzetet nem. Ennek ellenére segít a kezelőorvosnak eldönteni, hogy milyen típusú epilepsziáról van szó, és mi a megfelelő terápia. Olykor hordozható EEG-készüléket használnak, ami a beteg mindennapi élete során lejegyzi az adatokat.

Egyre kifinomultabb vizsgálati eljárások állnak rendelkezésre: komputertomográfia (CT), ami különböző nézőpontokból készít röntgenfelvételeket, és számítógép segítségével „metszeteket" készít az agy egyes területeiről; vagy a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI), ami röntgensugárzás nélkül alkotja meg ugyanezt a képet. Mindkét eljárás kimutatja, hogy vannak-e olyan agykárosodások, amelyek magyarázatul szolgálnak a rohamok kialakulására. A vérvizsgálattal szintén meghatározható, milyen tényező okolható az epilepsziáért, pl. ilyen a veseelégtelenség vagy az alacsony vércukorszint.

Bár az epilepszia gyógyszerekkel nem gyógyítható, a betegek 80%-ánál csökkenthetők vagy teljesen megszüntethetők a rohamok. Sokféle hatásmechanizmussal rendelkező epilepszia elleni gyógyszer közül lehet választani. A legújabb készítmények megfékeznek bizonyos neurotranszmittereket, ezáltal csökken az agy túlzott elektromos aktivitása; vagy megnövelik a görcsküszöböt. Általában egyféle gyógyszer rendszeres szedésével megakadályozható a roham.

Bizonyos életvezetési kérdések megoldása — megfelelő mennyiségű alvás, stresszoldó technikák, egészséges étrend és az alkoholfogyasztás mérséklése — szintén segít az epilepszia kézben tartásában. Az emberek kis százalékánál a műtét hozhat javulást.

Az epilepsziás gyermek diétája

Néhány orvos — főként az Egyesült Államokban — azt állítja, hogy egy visszafogott „ketogén" diétával csökkenthető a görcsrohamok száma, különösen gyermekeknél. Ez a diéta gazdag zsírokban, olajokban, viszont kevés fehérjét és szénhidrátot engedélyez.

A szokatlan összetétel egy „ketózis" nevű állapotot hoz létre a szervezetben, ami mérsékelni tudja a görcskészséget. Ebben a diétában szintén korlátozott a kalória- és a folyadékbevitel is. Ez a folyamat a siker érdekében állandó orvosi felügyeletet, körültekintő előkészítést és nagy elkötelezettséget igényel. Mégis néhány gyermeknél jobb eredményeket értek el ezzel a diétával, mint a hagyományos gyógyszeres kezeléssel.

A relaxáció elsajátítása

Az epilepsziás betegek kb. 30%-ánál stresszes időszakban több görcsroham jelentkezik. A jóga, a meditáció és a masszázs segíti az ellazulást.

Az akupunktúra szintén hatékony stressz-és feszültségoldó gyógymód. Az aromaterápiával végzett kutatások szerint az ilang-ilang (egy magas trópusi fa virága), valamint a kamilla és a levendula különösen jó hatású epilepsziában szenvedő emberek számára.