Izomláz

Izomláz

Hogyan működnek az izmok?

A testnek pontosan 639 külön elnevezéssel bíró izma van. Ezek biztosítják az erőt és a mozgásra való képességet, kezdve a futástól a mosolygásig vagy akár a kacsintásig.

Az izmokat hosszú, rostnak nevezett sejtekből álló kötegek építik fel. Egy izom tapadhat egy másik izomhoz, egy csonthoz, illetve a bőrhöz is. Az izmok működhetnek egyesével, de egy nagyobb, összetettebb mozgatórendszer részeként is.

Az izomműködés az izom megrövidüléséből (összehúzódás), majd elernyedéséből áll. Olyan ez, mintha egy rugót nyomnánk össze, majd engednénk fel ismét. Némely, lassabban összehúzódó izom működését a vér által szállított hormonok szabályozzák, ám a gyorsabb összehúzódások idegi szabályozás alatt állnak. Vannak akaratlagos izomműködések, például amikor eldobunk egy labdát, vagy felszállunk a buszra, és vannak akaratlanok is, például amikor a gyomor megkeveri a benne lévő táplálékot.

Az izmokban alakul át a szervezetben raktározott kémiai energia mozgási energiává. Amikor az idegimpulzus működésre szólítja fel az izmot, az izomrostokban a glikogén (egyfajta összetett szénhidrát) reakcióba lép a vér által odaszállított oxigénnel. Egy igen bonyolult kémiai reakciósorozat indul be, amelynek végeredménye az, hogy az izom képes lesz megmozdulni. A reakciók melléktermékeit, valamint a termelődő szén-dioxidot a vér szállítja el. A szén-dioxid végül a tüdőn keresztül a légkörbe ürül.

Mi az izomláz oka?

Amikor valamelyik izom dolgozni kezd, a megemelkedett energiaigényhez több oxigénre van szüksége. A hozzá vezető erek tehát kitágulnak, hogy biztosítani tudják a fokozott vérellátást.

Ha jól kidolgozza magát, vagy kemény edzésen vesz részt, a keringési rendszer akkor is képes megbirkózni az izmok oxigénellátásával. Ehhez az kell, hogy a bőr és egyes belső szervek kevesebb vért kapjanak az izmok rovására, és emellett a szív is gyorsabban és erőteljesebben verjen.

Az aktív izmok több széndioxidot juttatnak a vérbe, erre válaszul pedig az agytörzsben lévő kémiai receptorok fokozzák a lélegzetvételek ütemét és mélységét. Ez hatékonyan távolítja el a vérből a széndioxidot, cserébe pedig még több oxigént juttat a véráramba.

Ha különösen megerőltető munkát végeztet egyes izmaival, a helyi vérkeringés már nem képes kielégítő vérellátást biztosítani számukra. Az érintett izmokban ekkor vérhiányos (isémiás) fájdalom jelentkezik — a jellegzetes érzést mindenki ismeri a hasizmok tájékán, aki végzett már a szokásosnál több felülést. Az isémiás fájdalom abbamarad, ha leáll a gyakorlatokkal, illetve ha csökkenti az edzés intenzitását.

Ha nincs elegendő oxigén a környezetükben, az izmok anaerob (vagyis oxigén nélküli) lebontással jutnak energiához a glikogénből. Ennek mellékterméke a tejsav, amely felhalmozódhat az oxigénhiányos izmokban. Ilyen esetben jelentkezik azután az izomláz nevű fájdalom.

A fizikai aktivitást követően maga az izmok erősödése, tömegesedése is sajgó érzést válthat ki.

Az izmok úgy épülnek fel, hogy képesek legyenek a jelentős mértékű megnyúlásra, ám azért ennek vannak határai. Ha az ember túlerőltet egy izmot, az meghúzódhat. Ha még jobban megfeszíti, az izom el is szakadhat. A legsúlyosabb szakadásokat azonnali, éles és erős fájdalom kíséri, amely egy bizonyos területre korlátozódik. A húzódásnál a fájdalom csak pár órán belül jelentkezik, és kiterjedtebb területen érezhető.

Ha mikroszkóppal nézne egy meghúzódott izmot, azt látná, hogy az izomrostok eltávolodtak egymástól. Súlyosabb húzódáskor az izom keménnyé válik, megduzzad. Az izmok mérsékelt és ismétlődő meghúzása azonban hasznos lehet, hiszen elképesztő regenerációs képességgel rendelkeznek, és a húzódásból való felépülés során kissé megerősödve és megnagyobbodva „térnek magukhoz". Ha rendszeresen dolgoztatja izmait, erejük és tömegük gyarapodni fog.

Azt, hogy az izom mekkorára növeszthető, elsősorban az íntól ínig mérhető hossza határozza meg. Minél hosszabb egy izom, annál terjedelmesebbre edzhető.