Jet lag szindróma

Az időzónák gyors átszelése a normális alvás-ébrenléti ciklus felborulásához vezet. Ha például egy üzletember reggel 9-kor indul el Budapestről repülőgéppel, hat időzóna átszelése és kilencórányi repülés után az ottani helyi idő szerint déli 12-kor száll le New Yorkban — éppen időben egy délutáni megbeszéléshez. Csakhogy az üzletember biológiai órája azt érzékeli, hogy már egy teljes munkanap van mögötte, s a szervezete pihenésre készül.

Az időzónák átszelése miatt a biológiai óra nincs összhangban a nappalok és éjszakák váltakozásával. A szervezet már aludni szeretne, de az agy azt mondja neki, hogy még nincs itt az ideje. Ez a konfliktus okozza a ,,jet lag" tüneteit.

 

A jet lag tünetei

Jellemző tünetek:

  • az alvási szokások megváltozása;
  • általános, erős fáradtságérzés; 
  • összpontosítási zavar, az éberség csökkenése, teljesítményromlás;
  • a testi működések ritmusának felborulása (pl. megváltozik az éhség és a székelési inger jelentkezésének az időpontja); 
  • fejfájás és a stressz egyéb tünetei.

A szervezet körülbelül három nap alatt áll át az új ciklusra, ám a napi ritmusok gyakori megváltoztatása krónikus stresszt okozhat.

A jet lag szindróma megelőzése

Az időeltolódás okozta tünetek nem kezelhetők, de az alábbi módszerekkel minimálisra csökkenthetjük a jelenség okozta kellemetlenségeket.

Utazás előtt

  • A repülés előtti héten próbáljunk minél több alvástartalékot gyűjteni úgy, hogy annyit alszunk, amennyire gond nélkül képesek vagyunk.
  • A repülés előtt egy-két napig próbáljunk az úti célunk időzónájának megfelelő időpontban lefeküdni.

Repülés közben

  • Az étkezések időpontját igyekezzünk az úti cél időzónájához igazítani.
  • A B-vitamin-komplex-tabletták és az antioxidánsok segítik a szervezet alkalmazkodását.

Érkezés után 

  • Ha nyugat felé utaztunk, maradjunk addig fenn, amíg a helyi idő szerint el nem érkezik a lefekvés ideje. A szervezet viszonylag könnyen alkalmazkodik a hosszabb nappalhoz. 
  • Igyekezzünk minél több időt tölteni a szabadban, mivel feltételezhető, hogy a napfény lelassítja a szervezet belső óráját.
  • Ha módunkban áll, aludjunk egy keveset, amikor elálmosodunk. Egy-egy, legfeljebb 45 perces szunyókálás remekül segít fenntartani éberségünket és összpontosító képességünket. 
  • A relaxációs technikákkal csökkenthető a stressz, és az elalvásban is segíthetnek, ha szükséges. 
  • Altatókkal leküzdhető az időeltolódással járó átmeneti álmatlanság. Repülés közben azonban lehetőleg ne vegyünk be altatót, mivel az általa kiváltott mély álom akadályozza a természetes mozgásokat, és ez keringési rendellenességekhez vezethet (pl. Mélyvénás trombózis).

A melatonin nevű természetes vegyület a szervezetben termelődik, és segít az alvási ciklusok szabályozásában. Tabletta formájában is bevehető, hogy alvásra késztessen, és csökkentse az időeltolódás okozta kellemetlenségeket, ám ez a hatás vitatott. Ha a nap folyamán túl korán veszik be, a melatonin álmosságot okozhat, és késleltetheti a helyi időhöz való alkalmazkodást. Nem ajánlják epilepsziásoknak, sem olyanoknak, akik véralvadásgátlót szednek.