Köszvény

A köszvényt kristály-keltette ízületi gyulladásnak is lehet nevezni, és igen gyakori betegségnek mondható, különösen a fejlett világban. Férfiakban gyakoribb, mint nőkben. A köszvény olyan ízületi gyulladás, amelynek hátterében a húgysav felszaporodása áll.

A korábban a fájdalmas és rokkantsághoz is vezető ízületi gyulladások többségéért felelősnek tartott köszvény kezelésében sokat fejlődött a tudomány, de legyőzni még nem tudta. Sajnos még napjainkban is sokan szenvednek köszvényben, mivel a hatékony kezelési módszerek lassan jutnak el a gyakorlatba.

A köszvény tünetei

A köszvény bármely ízület igen fájdalmas gyulladását okozhatja, és igazi okát még nem ismerjük. Érdekes módon sokszor az öregujj alapjánál levő ízületben keletkezik (podagra), és az ízület forró, duzzadt, érintésre rendkívül fájdalmas. Érintheti a fülkagylókat, az ízületek körüli bőrt. Az utóbbi jellemző például a kézen, a sarkon.

A köszvény ismert okai

Köszvény keletkezk, ha a szervezetben nagy a húgysavfelesleg. Ez bekövetkezhet a vesék elégtelen működése következtében, mivel nem képesek elegendő húgysavat kiválasztani, vagy a felvett táplálékban túl magas a purintartalom, és ezekből képződik a húgysav.

Bizonyos élelmiszerek purinban gazdagok, így a húsok, tenger gyümölcsei, szárított borsó, bab. Az alkoholfogyasztás is emeli a húgysavszintet, és köszvényes rohamokat provokálhat.

A legtöbb betegben nincs a köszvény-rohamnak nyilvánvaló oka, bár a betegség mutat családi halmozódást. A betegség gyakoribb elhízás, magas zsírtartalmú étrend, nagymértékű alkoholfogyasztás esetén.

Sokszor társulhat magas vérnyomáshoz vagy szívbetegséghez is. Az életkorral előfordulása fokozatosan nő, leggyakrabban 30-50 éves kor között jelentkezik.

Egyéb betegségek, tényezők is vezethetnek köszvényhez: a vesebetegség, a pajzsmirigy csökkent működése vagy vizelethajtó (diuretikus) gyógyszerek alkalmazása.

Idővel a vér húgysavszintje emelkedik, és az ízületek körül lerakódások észlelhetők. Esetenként a húgysav az ízületek körül tűszerű kristályokat képez, amelyek köszvényes rohamokat okozhatnak. Lerakódás létrejöhet a bőr alatt is, kemény csomók (tophusok) formájában, vagy a húgyutakban, ahol vesekövek képződnek.

A diagnózis módja

A diagnózis már a tünetek alapján eléggé nyilvánvaló, de nem mindig könnyű elkülöníteni az egyéb ízületi gyulladásoktól.

A pontos diagnózis vérvizsgálaton alapul, amiből kimutatható, hogy az ízületi nedv húgysavat tartalmaz.

A húgysavszint nem minden köszvényes betegben lényegesen magasabb, és a diagnózist bonyolítja, hogy nem köszvényes személynek is lehet magas a szérum-húgysavszintje.

A kezelés lehetőségei

Szerencsés módon a köszvényes roham nem szteroid gvulladásgátlókkal folytatott kúraval jól és hatásosan kezelhető. A legtöbb esetben ez elegendőnek is bizonyul. Visszatérő köszvényes rohamok esetén, vagy ha már köszvényes csomók jelentkeztek, az orvos olyan gyógyszert ad, amely fokolza a vese húgysavkiválasztását, és meggátólja a szervezetben a húgysavképződést. A kezelest óvatosan kezdik, mert első alkalmazáskor esetleg köszvényes rohamot válthat ki.