Mandulagyulladás

A tonsillitis - a mandulák gyulladása - vírusos vagy bakteriális fertőzés. Általában mintegy 5 napig tart.

Tünetei

A tünetek bakteriális fertőzés esetén súlyosak lehetnek. A beteg torokfájásra panaszkodik, melyet gyakran az alábbiak kísérnek:

  • Gyengeség
  • Pyrexia (láz)
  • Cervicalis lymphadenopathia (nyaki nyirokcsomó-bántalom).

Fültáji kapcsolódó fájdalom is jelentkezhet, ami fiatal gyermekek esetén összetéveszthető az otitis mediával (középfülgyulladással). A mandulagyulladás igen gyakran halitosist (rossz leheletet) okoz.

Nyakduzzanat

Az oropharynx (szájgarat; a lágyszájpad és a gégefedő közti rész) általában piros, vérbő, és a mandulák lepedékesek lehetnek. A nyak oldalán mindig megnagyobbodnak a nyirokcsomók, ami tapintható, gyakran fájó lehet.

A nyak megnagyobbodása és a mandula váladékozása mirigyláz esetén is előfordulhat. A megnagyobbodott mandula ritkán légúti akadályt képez, ami szintén mirigyláz esetén jellemzőbb.

Fontos megkülönböztetni a bakteriális mandulagyulladást és a vírusos pharyngitist (garatgyulladást).

A bakteriális fertőzés miatt pirossá válnak a mandulák és a toroknyílás, a tüszőüreg megtelik gennyel. A betegséget rossz lehelet és megváltozott hang kíséri.

A mandulagyulladás okai

A mandulagyulladás elsősorban a gyermekeket és a fiatal felnőtteket érinti. Csepp- és porfertőzéssel terjed. A mandulagyulladás általában vírusfertőzésként indul, majd egy másodlagos bakteriális fertőzés fejlődik ki, általában béta-hemolizáló streptococcus által, mely a mandula krónikus gyulladását is okozhatja.

Tüszős mandulagyulladás

A tüszős mandulagyulladás (mandula körüli tályog - genny felhalmozódása) általában unilateralis (egyoldali) betegség, melyet streptococcusos baktérium okoz.

Egykor a diftéria a mandulát érintő és a torkot szűkítő membrános gyulladásos folyadékgyülem jelentős okozója volt, ám a rutinszerű immunizációnak köszönhetően a diftéria gyakorlatilag megszűnt hazánkban.

Diagnózis

Eleinte nem feltétlenül tehető különbség a vírusos és a bakteriális fertőzés között, s a lorokkenet is félrevezető eredményt hozhat.

A mandulagyulladás diagnózisának a klinikai képen kell alapulnia: elsősorban a nyaki nyirokcsomók duzzanatán, a gyulladt mandulán és a beteg tünetein.

A mirigyláz (mononucleosis infectiosa) is okozhatja a mandulák gyulladását, melyet a vénás vérminta mononucleosis-tesztje erősíthet meg.  

Kezelés

A bakteriális mandulagyulladás antibiotikumokat igényel, lehetőség szerint szájon át adható penicillint vagy eritromicint (amennyiben a beteg allergiás a penicillinre). Amoxicillin nem javasolt, mivel mirigyláz esetén kiütést okozhat.

Műtéti beavatkozás

A mandula műtéti eltávolítását napjainkban ritkán végzik rutineljárásként, azonban gyakori és visszatérő mandulagyulladás esetén szükséges. A nagy mandulák miatti alvási apnoe (légzésnehézség), továbbá a mandulatályog, amennyiben visszatérő mandulagyulladás előzi meg, a mandula eltávolításának szükségességét jelzi. Felnőttek esetén az oldott aszpirinnel való gargalizálás enyhítheti a torokfájást. A láz kezelésére a paracetamol a legalkalmasabb.

Pronózis

A mandulagyulladás szinte mindig elmúlik mintegy 5 nap alatt. A betegség általában önkorlátozó, bár a rendszeresen visszatérő fertőzések a beteg gyengeségének okai is lehetnek.

Az egy oldalon megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók neoplasiára (egy új, abnormális daganatos szövet létrejöttére) utalhatnak, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Megelőzése

A mandulagyulladás gyermekkorban nagyon gyakori a mandulák hypertrophiája (túltengése) és az ismételt fertőződések miatt. A megfelelő száj- és foghigiénia segít csökkenteni az előfordulását. A mandulagyulladásos gyermek nem mehet iskolába, mivel a fertőzés könnyen terjed a zsúfolt osztálytermekben és a közös helyiségekben.