Melegkiütés tünetei, kezelése

A melegkiütés (hőkiütés) akkor jelentkezik, amikor a bőr verejtékmirigyei elzáródnak, és a termelődő izzadság nem tud a bőr felszínére jutni, hogy elpárologjon. Ez gyulladást okoz, amely kiütést eredményez.

A melegkiütés gyakori tünetei közé tartoznak a bőrön megjelenő piros dudorok, valamint a bőr szúró vagy viszkető érzése (más néven szúró hőség).

A kiütés apró hólyagokkal tarkított, kipirosodott bőrként jelenik meg, és a gyulladásnak köszönhető. Gyakran fordul elő a bőrredőkben vagy a szűk ruházat olyan területein, ahol a levegő nem tud keringeni.

A melegkiütés (hőkiütés) általában elmúlik, ha a bőr lehűl. Orvosi kezelésre csak akkor van szükség, ha a terület elfertőződik.

A melegkiütés megelőzhető a forró, párás környezet elkerülésével, laza ruházat viselésével, valamint légkondicionáló vagy ventilátor használatával, hogy a levegő keringjen.

A melegkiütés kialakulása

A bőr feladata, hogy megvédje a test belsejét a külvilágtól. Megelőző gátként működik a fertőzést okozó behatolók, a vegyi anyagok vagy az ultraibolya fény ellen, hogy azok behatoljanak a szervezetbe vagy károsítsák azt. Emellett fontos szerepet játszik a test hőmérsékletének szabályozásában is.

A test hűtésének egyik módja az izzadás és az izzadtság vagy izzadság elpárolgásának lehetővé tétele. Az izzadtságot az egész testet borító verejtékmirigyek termelik (kivéve néhány kis helyet, mint például a körmök, a lábkörmök és a hallójárat).

A verejtékmirigyek a bőr dermiszében vagy mély rétegében találhatók, és az agyban található hőmérséklet-szabályozó központok szabályozzák őket. A mirigyekből a verejték egy csatornán keresztül jut a bőr felszínére.

Melegkiütés akkor keletkezik, ha a verejtékcsatornák eltömődnek, és a verejték nem tud eljutni a bőr felszínére. Ehelyett a bőr felszíne alatt reked meg, ami enyhe gyulladást vagy kiütést okoz. A melegkiütés hőkiütésnek és miliáriának is nevezik

A melegkiütés okai

Bizonytalan, hogy egyeseknél miért alakul ki hőkiütés, másoknál pedig miért nem. 

A verejtékmirigyek csatornái elzáródhatnak, ha túlzott izzadás lép fel, és a verejték nem tud elpárologni egy adott területről.

Néhány példa arra, hogy az elzáródás hogyan fordulhat elő:

• A test bőrredőikkben, mint a nyak, a hónalj vagy az ágyék, a bőr összeér a szomszédos bőrrel, ami megnehezíti a levegő keringését, és megakadályozza az izzadság elpárolgását. 
• Szoros, szűk ruházat, amely megakadályozza az izzadtság el párolgását. 
• Túlöltözés. Ez akkor fordulhat elő, ha valaki télen próbálja melegen tartani magát, vagy ha lázas betegként fázik. 
• A krémek vagy testápolók is eltömíthetik a verejtékcsatornákat.
• A csecsemőknek éretlenek a verejtékmirigyeik, amelyek nem képesek hatékonyan eltávolítani a termelődő izzadságot. Hőkiütés alakulhat ki náluk, ha meleg időjárásnak vannak kitéve, túlságosan fel vannak öltözve, túlzottan fel vannak ölözve, vagy lázasak.

Kik vannak legjobban kitéve a hőkiütés kockázatának?

Az újszülöttek, csecsemők, idősek és elhízott egyének, akiknél nagy kiterjedésű, bőr a bőrrel érintkező területek vannak (például a hasi zsír nagy átfedő területe), ki vannak téve a melegkiütés kialakulásának kockázatának. Mindannyian különösen veszélyeztetettek, ha hosszú ideig mozdulatlanok, és a bőr egyes részei nincsenek kitéve a keringő levegőnek, ami azt eredményezi, hogy a verejtékcsatornák nem tudnak "lélegezni" (párolgó hűtés).

A hőkiütések gyakrabban fordulnak elő olyan helyeken, ahol meleg, párás, nedves éghajlat van, mert az emberek többet izzadnak.

A sok izzadással járó intenzív testmozgás is okozhat melegkiütést, különösen, ha a viselt ruházat nem engedi a megfelelő légáramlást.