Mellhártyagyulladás

A mellhártyagyulladás a tüdőt borító, a légzést segítő kétrétegű savós hártya gyulladásos megbetegedése. A mellhártya külső lemeze a mellüreget béleli (fali mellhártya), a belső lemez pedig a tüdőt burkolja be (zsigeri mellhártya). Amikor a tüdő a légzés során kitágul és összehúzódik, a két lemez elcsúszik egymáson. Ha a mellhártya bármelyik lemeze valamilyen fertőzéstől gyulladásba jön, az összedörzsölődéskor fájdalmat érzünk.

Az antibiotikumok megjelenése óta ritkán fordul elő mellhártyagyulladás. A beteg többnyire néhány hét alatt meggyógyul.

A mellhártyagyulladás tünetei

• Hirtelen megjelenő, általában erős mellkasi fájdalom az egyik oldalon.
• A légzés során érzett fájdalom, amely mély belégzéskor és köhögéskor felerősödik.
• Előfordulhat láz, a fájdalom kisugározhat a nyak és a vállak irányába is.

Okai

• Tuberkulózis, tüdőgyulladás vagy egyéb fertőzés.
• Mellkasi sérülés vagy kis kiterjedésű légmell (amikor levegő jut a mellhártyák közé).
• Előfordul, hogy nem lehet azonosítani a kórokot.

Kezelés

A mellhártyagyulladás kezelése a kiváltó októl függ. A beteg fájdalomcsillapítót vagy bakteriális fertőzés esetén antibiotikumot kap.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a fent felsorolt tünetek bármelyike jelentkezik, forduljunk orvoshoz, különösen akkor, ha nehézlégzés is járul hozzájuk.

Mit tesz az orvos?

Az orvos a diagnózist a tünetek és a mellkas meghallgatása alapján állítja fel. Röntgenvizsgálatra és mellhártyacsapolásra is sor kerülhet a kiváltó ok megállapításához.

Megelőzés

A mellhártyagyulladás a tüdőgyulladás, a tuberkolózis vagy egyéb mellkasi fertőzések haladéktalan kezelésével előzhető meg.