Skizofrénia

Magyarországon körülbelül 100 emberből egy férfinél és egy nőnél diagnosztizálnak skizofréniát valamikor az életük során, általában fiatal felnőttkorban. Az elmebetegségek közül talán ezt a rendellenességet övezi a legtöbb tévhit.

Sokan azt hiszik, hogy a skizofrénia valamiféle tudathasadást vagy többszörös személyiséget jelent. Ezek azonban valójában nagyon ritka állapotok, amelyet disszociatív zavarnak (egyfajta személyiségzavarnak) nevezünk. Skizofrénia esetén nem a beteg személyisége, hanem a gondolatai és érzései válnak rendellenessé.

A skizofréniát minden beteg más formában tapasztalja meg, de általában a gondolatok és az érzések nagymértékű zavarával jár, ami aztán mások számára furcsának tűnő viselkedést eredményez. Egyesek hangokat hallanak, mások a valóságban nem létező dolgokat látnak, veszélyben érzik magukat, vagy azt hiszik, hogy üldözik őket. A skizofrénia a pszichotikus betegségek leggyakoribb válfaja, ami annyit tesz, hogy a beteg képtelen különbséget tenni a valóság és a képzelet világa között.

Néhányan csak egyetlen pszíchotikus epizódon esnek át életük során, és vannak, akik teljesen felépülnek a skizofréniából. Mások részlegesen gyógyulnak fel, és időnként visszaesnek. A skizofréniával diagnosztizált betegek körülbelül egyharmada évekig szenved a betegségben, és rendszeres orvosi ellátásra van szüksége.

A skizofrénia minden kultúrkörben előfordul, a megítélése azonban eltérő. Bizonyos kultúrákban, illetve vallásokban például az, hogy valaki hangokat hall, spirituális jelentőséggel bír.

A média által gerjesztett közkeletű tévhittel szemben a skizofrén betegek nem erőszakosabbak, mint bárki más. Az elmebetegségben szenvedő emberek által elkövetett erőszakos bűncselekmények száma tíz éve változatlanul alacsony. A legújabb kutatások kimutatták, hogy az alkoholt vagy kábítószert fogyasztó emberek kétszer nagyobb valószínűséggel követnek el erőszakos bűncselekményt, mint a skizofrén betegek.

A skizofrénia okai

Jóllehet a skizofrénia kiváltó oka egyelőre ismeretlen, a kutatóknak sikerült azonosítaniuk bizonyos kockázati tényezőket.

A skizofrénia családon belül öröklődhet, de az előfordulás kockázata még akkor is viszonylag alacsony, ha valamely családtag szenvedett a betegségben. Az erős stresszhatások szintén hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához; egy hozzátartozó halála, a munkahely elvesztése, vagy valamilyen hosszan tartó feszültséget okozó állapot, például nyomor, hajléktalanság vagy hátrányos megkülönböztetés is kiválthat skizofréniát.

A családi háttér szerepe szintén jelentős lehet. A kisgyermekkori élmények, például fizikai bántalmazás, különböző módon hatnak az egyes emberekre, és bizonyos esetekben súlyos pszichés következ-ményekkel járhatnak. A betegség kialakulásáért általában több tényező együtt felelős. A genetikai hajlam például fogékonyabbá tehet valakit a skizofréniára, a tünetek megjelenését viszont valamilyen stresszt kiváltó esemény vagy élmény előzi meg.

Tünetek

A skizofrénia tünetei egyénenként változnak.

  • A beteg hangokat hall, vagy nem valóságos dolgokat lát vagy érez (1. Hallucináció).
  • Különös hiedelmei és gondolatai vannak, például azt hiszi, hogy különleges hatalommal rendelkezik, vagy valaki megpróbálja irányítani (1. Téveszme).
  • Gondolatai csapongóak.
  • Apatikus, depressziót érez, koncentrációs zavarokkal küzd, képtelen az összpontosításra.
  • Nem élvezi azokat a társasági alkalmakat, amelyeket korábban szeretett. Kerüli az embereket, vagy meg akarja védeni magát tőlük.

A skizofrénia kezelése

Ha magunkon véljük felfedezni a skizofrénia jeleit, először forduljunk a háziorvoshoz. Amennyiben egy rokonunkon vagy barátunkon észleljük a tüneteket, bátorítsuk, hogy kérjen segítséget, és ajánljuk fel, hogy elkísérjük az orvoshoz. Az időben megkezdett terápia megelőzheti a skizofrénia kialakulását.

A háziorvos pszichiáterhez küldi a beteget, aki megvizsgálja, és kiválasztja a megfelelő gyógymódot. A kezelés általában járóbeteg-rendelésen zajlik, de szükség esetén rövid időre kórházi tartózkodás is szóba jön.

Veszélyeztető állapot esetén azok a személyek, akik nem hajlandók segítséget kérni, kórházi kezelésre kötelezhetők.

Gyógyszeres kezelés

A skizofréniában szenvedő betegeknek általában pszichózis elleni gyógyszert írnak fel a pszichotikus tünetek csillapítására. A régebbi pszichózis elleni szerek, mint a haloperidol, többnyire visszaszorítják a hallucinációkat és kényszerképzeteket, de kellemetlen mellékhatásokkal, például izommerevséggel járnak. A clorpromazinnak és a többi új pszichózis elleni gyógyszernek kevesebb mellékhatása van. A pszichózis elleni gyógyszerek is rendelkeznek a többi nyugtatókészítményhez hasonló nyugtató hatással.

Ezek a gyógyszerek körülbelül 1-3 hónap alatt fejtik ki a hatásukat. Előfordulhat, hogy több fajtát is ki kell próbálni a megfelelő szer kiválasztásához. A mellékhatások leginkább kis adagok szedésével kerülhetők el. A skizofréniában szenvedő betegek egyharmad része a kellemetlen mellékhatások miatt nem szedi a felírt pszichózis elleni gyógyszereket.

Beszélgetőterápia

A skizofréniás betegek és családtagjaik közül sokan szívesen beszélnek problémáikról, erőt és tapasztalatot merítve ezáltal a betegség elleni küzdelemhez. A gyógyszeres kezelés mellett a beszélgetőterápia különböző fajtái, például a pszichoterápia és a segítő tanácsadás is jó eredményt hozhatnak.

A kognitív viselkedésterápia — amelynek célja a negatív gondolatok vizsgálata és leküzdése — hozzájárulhat a skizofréniás tünetek, mint a hallucináció és a téveszmék enyhítéséhez.

A beszélgetőterápiák igénybe vehetők az egészségüellátás keretei közt — háziorvosunk utalhat be a megfelelő szakrendelésre. Különböző civil szervezetek tudnak ingyenes vagy olcsó segítő tanácsadást ajánlani, de magánrendelőt is felkereshetünk.

Egyéb kezelések

Sok új gyógyhatású készítményt vizsgálnak a kutatók, reménykeltő eredményeket mutatnak például:

  • ösztrogén (nők esetében), 
  • halolajak (szardíniában, étrend-kiegészítőkben), 
  • E-vitamin és B6-vitamin (a pszichózis elleni gyógyszerek egyes mellékhatásai ellen).

Hogyan segítsünk mahunkon?

Ha skizofréniában szenvedünk, korábbi életünkhöz képest szokatlan érzéseket, igényeket tapasztalhatunk meg. íme néhány ötlet, amivel segíthetünk magunkon.

  • Próbáljuk felismerni az állapotromlás korai jeleit, és kérjünk minél hamarabb segítséget.
  • Próbáljuk csökkenteni a stresszt és az aggodalmat az életünkben: derítsük ki, mitől vagyunk rosszul, vagy mi tesz különösen feszültté, és kerüljük ezeket a kiváltó tényezőket. 
  • Lépjünk kapcsolatba önsegélyező-támogató csoporttal, és kérjünk tanácsot gyakorlati kérdésekben, például a gyógyszerekkel és a jogainkkal kapcsolatban. 
  • A gyógyszeres kezelés mellett vagy helyett próbáljunk részt venni pszichoterápiában vagy más beszélgetőterápiában. Az orvosunk tudta nélkül azonban ne hagyjuk abba a gyógyszer szedését.
  • Kezdjünk új tevékenységekbe; a művészet, a dráma, a zene, a jóga és a relaxációs gyakorlatok nagy segítséget jelenthetnek.

Partnerek, rokonok és barátok

Súlyos megrázkódtatást jelent, ha egy családtagunknál vagy barátunknál skizofréniát állapítanak meg. Sokat segíthet, ha tudjuk, hogyan viszonyuljunk a beteghez.

Mit szabad?

  • Hallgassuk meg, fogadjuk el és támogassuk.
  • Összpontosítsunk az érzéseire; lehet, hogy fél vagy magányos.
  • Fogadjuk el, ha hangokat hall és máshogyan értelmezi a dolgokat.
  • Beszéljük rá, hogy kérjen segítséget.
  • Magunk számára is szerezzünk támogatást.

Mit nem szabad?

  • Ne hibáztassuk a beteget, és ne mondjuk azt, hogy „szedje össze magát".
  • Ne hibáztassuk saját magunkat.
  • Ne vegyük semmibe a kényszerképzeteit, de ne is értsünk velük egyet.
  • Ne kényszerítsük rá az akaratunkat, hanem beszéljük meg vele, milyen segítséget szeretne.