Szédülés

A szédülés a forgás, mozgás téves érzékelése, amikor a szédülő személy úgy érzi, hogy környezete mozog, pedig az valójában egy helyben áll. A kellemetlen érzés hirtelen alakul ki, és néhány perctől akár napokig is eltarthat. Elsősorban a belső fül, az egyensúlyozószerv zavaraival függ össze, és sokszor hányinger, ill. hányás is kíséri.

Előfordul, hogy súlyosabb betegség áll a háttérben, így szédülés esetén az orvost sürgősen fel kell keresni! A szédülés legtöbbször magától elmúlik, főként ha az alapbetegséget sikeresen kezelik.

A szédülés sokszor a belső fül rendellenessége miatt alakul ki, mivel ott találhatók az egyensúlyozásért felelős szervek.

A szédülés okai

A szédülés okai a következők lehetnek: 

  • Akut labirintus-gyulladás — a labirintus gyulladása, amely a belső fülben a tornác része. Nagyon kellemetlen érzés; hányinger és hányás is kísérheti. Leggyakrabban vírusfertőzés következménye. A probléma néhány nap alatt is megoldódik, és hányáscsillapító gyógyszer alkalmazása hasznos lehet. 
  • Krónikus labirintus-gyulladás — ebben az esetben a szédülés csak néhány percig tart, de hetek-hónapok múlva kiújulhat. Oka lehet hosszan fennálló fertőzés a középfülben (középfülgyulladás), vagy kristálylerakódás az egyensúlyszervben, ez pedig a fej mozgatásakor okozhat szédülésérzést.
  • Méniére-betegség — a belső fül ritka betegsége, amelynek oka ismeretlen; az egyensúlyszerv folyadékkal telik meg. Súlyos, visszatérő szédülésrohamok alakulnak ki, és süketség, fülzúgás, fülfájdalom kíséri.
  • Akusztikus neurinóma — ritka daganat, amely a halló- és egyensúlyideget érinti. Nem rákos elfajulás, de nyomhatja az ideget vagy az agy egy részét, és így szédülést és egyensúlyozási problémákat okoz.

Más betegségek is válthatnak ki szédülést, így a szélütés is. Ha a beteg nehezen beszél, látása is zavart, végtaggyengeséget érez, sürgős orvosi ellátásra szorul! Egyeseknél a magas vérnyomás vagy a nyaki spondilózis is okozhat szédüléses tüneteket. Idősebbeket többször érint a szédülés, de bármely életkorban előadódhat.

A szédülés kezelése

A szédülésroham általában elmúlik, ha lefekszünk, és fejünket néhány percig nyugalomban tartjuk. Ha mégis megmaradna, vagy visszatérnének a rohamok, fel kell keresni az orvost, és az egyéb, háttérben meghúzódó betegségeket ki kell deríteni.

Mit tesz az orvos?

Az orvos szemészeti, fülészeti vizsgálatot végez, megvizsgálja a nyakat, és megméri a vérnyomást. A tünetek mérséklésére hányáscsillapítót adhat. A szédülés sokszor magától is elmúlik, de ha valamely alapbetegség következménye, akkor azt kezelni kell. Középfülgyulladás esetén például antibiotikus kezelés szükséges.

Mozgásbetegség

Utazási betegségnek is hívják, és a szédüléshez hasonló tüneteket okoz. Bárkinél előadódhat, leginkább utazások során. Lényege, hogy az agy a szemből és a belső fülből egymástól eltérő ingereket kap, pl. a fül érzékeli, hogy valaki az autóban ül és halad, de a test közben mégis „egy helyben marad".

A tengeribetegségben szenvedők számára ajánlunk néhány önsegítő módszert:

  • Utazás, indulás előtt csak könnyű ételeket fogyasszunk. A nehezebb ételek fokozhatják a hányingert.
  • Az utazás alatt ne olvassunk, inkább tekintsünk a távolba.
  • Indulás előtt vegyünk be egy ún. antihisztamin tablettát (ez mérsékeli a tüneteket), de ha autót vezetünk, vigyázzunk, mert a gyógyszer álmosságot okozhat. Szopogassunk gyömbéres cukorkát; a gyömbér mérsékeli az esetleges hányingert.

A tengeribetegség (utazási betegség) gyakran alakul ki hajóban utazóknál; kiválthatja a hajók forgó jellegű mozgása, és az utazást követően még órákig fennállhat.