Szükséges D-vitamin: Napozhatunk, csak ne délben.

2019. május 3. | Vissza

Mérsékelt mennyiségű napozás egészséges bőrpírt és a káros sugarak ellen védelmet adó bőrbarnulást eredményez. De mindennél fontosabb, hogy a napfény hatására tudja szervezetünk előállítani a D-vitamint.

Szükséges D-vitamin: Napozhatunk, csak ne délben.

A napon az embert UVA és UVB ultraibolya-sugárzás éri. Ha a bőrsejtek közvetlen napfénynek vannak kitéve, az UVB-sugárzás feltölti a test D-vitamin készletét.

A napfény tehát a D-vitamin legfontosabb forrása. Ezenkívül étkezés során is magunkhoz veszünk némi D-vitamint, például bizonyos olajos halakkal (lazaccal, heringgel, makrélával, angolnával), tojással és D-vitaminban gazdag tejjel. Érdekes adat, hogy már egy rövid napozással is annyi D-vitamin termelődik a szervezetünkben, mint 50 pohár tej elfogyasztásával!

Télen a kevés napfény gyakorlatilag nem termel D-vitamint, ezért ilyenkor az étkezéssel bevihető vitaminra vagyunk utalva. A D-vitamin hiánya már önmagában sem veszélytelen, de az olyan napfényszegény országok lakói, mint Svédország számos egyéb betegségnek — ráknak, sclerosis multiplexnek — is sokszorosan ki vannak téve.

Mire jó a D-vitamin?

A D-vitamint afféle csodamolekulának is tekinthetjük, hiszen a szervezet működésének sok területén szükség van rá. Jó az idegrendszernek, és a csontozat egészségéhez is hozzájárul, amennyiben megakadályozza a csontritkulás (osteoporosis) kialakulását. Továbbá rendben tartja az ember hormonháztartását, és megkönnyíti ásványi- és más létfontosságú anyagok felszívódását a bélből.

Aktiválja, erősíti az immunrendszert, gátat szab a gyulladásoknak, azaz megóv minket egy sor betegségtől, úgymint: 

  • a rák egyes fajtái
  • sclerosis multiplex 
  • cukorbetegség
  • reuma
  • depresszió
  • pikkelysömör
  • csontritkulás 
  • fertőzések
  • vérrögképződés a lábban

Kutatások szerint

Egy Dél-Svédországban 29 000 nő részvételével 20 éven át folytatott kutatás összevetette a nők napozási szokásait bizonyos betegségek gyakoriságával, illetve a résztvevők halálozási arányával. A vizsgálat kimutatta, hogy azok a nők, akik a leginkább kerülik a napfényt, hajlamosabbak a cukorbetegségre és a vérrögképződésre, s így náluk a halálozási arány is megduplázódik azokhoz képest, akik sokat tartózkodnak napon. A napfény mellőzése legalább annyira megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek illetve az elhalálozás esélyét, mint a dohányzás, az inaktív életmód vagy az elhízás.

Egy másik kutatás — amelyben többek között a Karolinska Intézet munkatársai is részt vettek — 13 ország több mint négymillió betegének az adatait elemezte. A vizsgált országok között napsütésben gazdag (Spanyolország, Ausztrália, Szingapúr stb.) és szegény (Svédország és más északi országok, illetve Kanada) országokat is találunk.

A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a napos országok lakói ritkábban betegednek meg bizonyos rákfajtákban, például gyomor-, vastagbél-, vese-, húgyhólyag-, prosztata-, mell- és tüdőrákban.

Ezekben az országokban mintegy 50 százalékkal kisebb volt a kór kialakulásának esélye. Ez a figyelemre méltó arány valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a napfény serkenti a test D-vitamin termelését.

A D-vitamin és a napozás

A napbarnított bőr csábító, és sokak szerint a nyár legfőbb hozadéka a barnulás. De nem árt tudni, hogy a test már egészen kevés UV-sugárzással is elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jut. Például egy átlagos svéd nyári napon már rövid idő alatt is annyi pír érheti az ember arcát és kezét, amennyi bőségesen fedezi a napi D-vitamin szükségletet. Az Egyenlítő felé haladva — vagyis ahol az UV-sugárzás erősebb —, még ennél is rövidebb napozás elegendő. Más szavakkal: semmi értelme órákig a napon perzselődni. Sőt, csak annál ráncosabbak leszünk, vagy — ami még rosszabb — bőrrákot kaphatunk. A több nap egyáltalán nem jelent több D-vitamint, mivel, amint elérte a megfelelő szintet, a bőr azonnal leállítja a vitamin-termelést.

D-vitamin étrendkiegészítőkből

Mivel alacsony napállás esetén az UVB-sugárzás megszűrődik az atmoszférában, ezért tulajdonképpen csak az év melegebbik felében, azaz az április-májustól augusztus-szeptemberig tartó időszakban termelődhet megfelelő mennyiségű D-vitamin. Vagyis az északabbra fekvő területeken élők szervezete télen nem tud D-vitamint kivonni a napfényből.

A D-vitamin hiány lerövidítheti az élettartamot, és még sok egyéb káros hatása lehet. Ezért kifejezetten jót tesz az egészségünknek, ha télen a szokásosnál nagyobb mennyiségű D-vitamint veszünk magunkhoz. Ez nem jár mérgezésveszéllyel — feltéve, hogy nem lépjük át az ajánlott dózist. A folyamatos túladagolás viszont már mérgezéses tüneteket okozhat.

Életmód- és táplálkozási tanácsadó szervezetek napi 10 mikrogramm/400 IE (IE = nemzetközi egység) D-vitamin bevitelét javasolják gyerekeknek és felnőtteknek. A 75 év fölöttieknek napi 20 mikrogramm/800 IE, azaz dupla mennyiség javallott. A nyári napfényből kivont D-vitamint ősszel még néhány hétig elraktározza a szervezet, de aztán ezt is maradéktalanul feléli. Fontos tehát, hogy az ősz beálltával kezdjük el a vitaminkiegészítők rendszeres szedését, s folytassuk egészen tavaszig.

Nap: a legjobb tanács

Nyáron minél többet legyünk napon és jócskán raktározzunk be D-vitaminból. Nem kell kiköltözni a tengerpartra, hogy naphoz jusson az ember. Már egy kis kertészkedéssel vagy sétával is megfelelő mennyiségű D-vitamint nyerhetünk, az is elég, ha sortban-pólóban heverészünk egy függőágyban. Ha biztosra akarsz menni, hogy a szervezeted megkapja a napi D-vitamin szükségletét, akkor kb. 10-15 percig napozz napvédő nélkül. A naptejek ugyanis leárnyékolják az UVB-sugarakat, s így gyakorlatilag teljesen megakadályozzák a D-vitamin-termelődést.

Ha egész nap zárt helyen dolgozol, akkor legalább ebédidőben menj ki a szabadba, akár csak egy könnyű sétára vagy egy kávéra.

Amennyiben 20 percnél tovább kívánsz a napon maradni, akkor már szükség van napvédőre.

És ne feledd a legfontosabb szabályt: tilos leégni!

Közvetlenül napozás után ne zuhanyozz szappannal, mert a zsírban oldódó D-vitamin könnyen lemosódik. Pár óra kell, amíg felszívódik a bőrön keresztül.

UV-sugárzás ellen mindig viselj napszemüveget, és ne várd meg, amíg felhólyagosodik a bőröd. Télen úgy turbózhatod fel legjobban a szervezeted D-vitamin mennyiségét, ha - lehetőség szerint - elutazol egy melegebb éghajlatú országba.

A napozás inkább hasznos, mint káros

A napfény gyógyító hatású, és távol tart számos betegséget. A Harvard Egyetem professzora, Edward Giovanucci már 2005-ben megállapította:

"Minden bőrrák okozta halálesetre 30 olyan jut. amely D-vitamin-hiány miatt következett be."

De mindez csak akkor igaz, ha kellő körültekintéssel napozol, és óvakodsz a leégéstől. Egy majdani rosszindulatú daganat kialakulásának az esélye nagyobb, ha az ember gyerekként leégett a napon.

Ugyancsak különösen óvatosnak kell lenni a napozással, ha eleve fogékonyabb vagy daganatos megbetegedésekre. Például ha szőke, vörös vagy szeplős vagy, sok az anyajegyed, illetve ha már előfordult bőrrák a családodban.

Ha ilyen csoportba tartozol, akkor még tudatosabban kell védekezned a nap ellen — például napolaj használata helyett egyszerűen felöltözöl. Gyerekek esetében pedig sokszorosan fontosak a fenti óvintézkedések.