A fokhagyma ismertetése, termesztése és jótékony hatásai

2020. október 18. | Vissza

A fokhagyma egészségünkre gyakorolt pozitív hatásai. Hogyan termesszünk fokhagymát otthon? Milyen hatóanyagok találhatóak benne? 

A fokhagyma ismertetése, termesztése és jótékony hatásai

A fokhagyma jellemzői

Eredeti hazája Közép-Ázsia. Központi főhagymája körül hosszúkás mellékhagymák (gerezdek) sorakoznak, minden egyes gerezdet selyempaírszerű, vékony hártya vesz körül.

Termőhelytől függően a hagymák külső héja fehér, rózsaszín vagy lilás árnyalatú lehet.

A fokhagymaszár 20-70Cm magas, és körülbelül a feléig leveles. A levelek laposak, recés pereműek, és úgy néznek ki, mintha hosszában félbe lennének hajtva.

A szárak csúcsán június-augusztus folyamán jelennek meg a gömbölyű, hosszú csőrös burokkal körbevett virágzatok. Ebben többnyire terméketlen virágok találhatók, illetve 20-25 tojásdad sarjhagyma (bubili).

A fokhagyma hatóanyagai

Alin, kéntartalmú peptidek, flavonoidok, vitaminok, illóolajok.

Hogyan termesszünk fokhagymát?

A fokhagymát jó vizáteresztő, meleg, homokos vagy vályogos talajba ültessük, tűző napra. Ha savanyú a kertünk talaja, akkor kőzet- vagy algaliszttel javítsuk fel. A tápanyag-utánpótlásra a komposzt a legjobb. A nitrogéntrágyázás hátrányosan befolyásolja a hagymák tárolhatóságát.

Március-április folyamán ültesük, de a melegebb tájegységekben az őszi, októberi ültetés is sikerrel szokott járni. A tavaszi fokhagyma augusztusra érik be, az őszi ültetésből a következő év május.júniusában szedhetjük a friss fejeket. Ültetéshez először is bontsuk gerezdjeire a fokhagymafejet (kertészetből vásároljunk, és ne a szupermarketekben kapható étkezési fokhagymával próbálkozzunk, mert az többnyire más éghajlatú tájakról származik). A gerezdeket ültessük el egymástól kb. 10-15 cm távolságra, és 5cm mélyre. A sortáv 20-30 cm legyen.

Botanikai értelemben évelő növény a fokhagyma, nálunk azonban egy- vagy kétéves kultúrában termesztjük. Még a nyári hónapokban sem muszály öntözni. Távol tartja a kósza pockot, sőt egyes kórokozó gombák ellen is hatékony, például a szamóca közé ültetve. Még a rózsát is megóvja a levéltetvektől, nyugodtan dugdossunk tehát el egy-két gerezdet a rózsa ágyásokban.

Néhány éve már a metélőhagymával (Allium tuberosum) is találkozni a boltokban, ennek elsősorban a lombját fogyasztják. Könnyen szaporítható magvetéssel, bár érdemes ládába vetve elkülőníteni a többi növénytől, mert a fűszerű levelet egyébként rendkívül könnyű összekeverni a pázsitfűfajokéval.

Fokhagyma szedése

Amint megsárgultak a levelek, óvatosan ássuk ki a fokhagymát a földből, és szellős helyen szárítsuk meg. Ne vágjuk le a szárait, mert később annál fogva készíthetjük el a fonatokat a tároláshoz.

Alkalmazása

Évezredek óta termesztik, illetve alkalmazzák fűszerként és gyógynövényként. A legkorábbi leletek a kőkorszakból származnak, az első ismert fokhagymás receptet i.e. 3000 körül, ékírással jegyezték le. I.e. 1600-ból származó óegyiptomi papirusztekercsekből pedig az derült ki, hogy sztrájk tört ki a piramisépítéseknél, mert nem állt rendelkezésre elegendő vörös- és fokhagyma. A görög és a római katonák is napi szinten fogyasztották a fokhagymát. Akkoriban általános nézet volt, hogy növeli a testi erőt, és fokozza a harcosok teljesítőképességét.

A néphit ezen kívül olyan képességeket is tulajdonított a fokhagymának, hogy megvéd az ártó pillantásoktól és távol tartja a vámpírokat. A felakasztott fokhagymagerezd idővel megfeketedik - úgy tartották ez annak a jele, hogy magához vonzotta a gonoszt. A pestisjárványok idején az orvosok fokhagymával átitatott maszkot hordtak, úgy tudván, hogy ha azon át veszik a levegőt, akkor nem fertőződnek meg.