Hányinger és hányás

2019. március 21. | Vissza

A szótár hűvös szavai nem érzékeltetik igazán ezeket a fogalmakat: „hányinger - émelygő érzés, amely hányáshoz vezethet"; „hányás - a lenyelt táplálék akaratlan távozása a szájon át". Bezzeg az okádás, rókázás, csandázás - ezek a szaftosabb kifejezések jól illenek e rendkívül kellemetlen jelenséghez!

Hányinger és hányás

A jó öreg kitaccsolás

Csak szánni lehet a vidámparkok ringlispíljeinek dolgozóit, hiszen ezek a mulatságos játékszerek kis túlzással hánytatóeszközöknek is nevezhetők. A legtöbben ismerik ezeket a szerkezeteket, amelyek addig pörgetik és hintáztatják az embert, amíg annak gyomra vészesen felemelkedik valahová a torok közelébe.

Az egyszerre ijesztő és szórakoztató menetek közben sajnos néhány gyengébb gyomrú vendég bizony kidobja a taccsot, utastársai, valamint az alant bámészkodók legnagyobb bosszúságára. Nem kevésbé bosszúsak azok a dolgozók, akik a körhinta alatt a felmosórongyokat kezelik.

Általában azt gondolják, hogy a hányinger és a hányás szorosan az emésztéshez kapcsolódik, de ahogy azt a ringlispíl példája is mutatja, mindkettőt okozhatja olyasmi, aminek bizony nem sok köze van a szorosan vett evéshez-iváshoz.

Ez azért van így, mert az agy „hányásközpontját" bármi működésbe hozhatja, amit a szervezet veszélyesnek, ijesztőnek értékel, függetlenül attól, hogy ebben igaza van-e vagy sem. Amikor pedig ez a központ utasítást küld a gyomorhoz, az ki fogja adni magából a benne lévő matériát, bármi legyen is az.

A hányinger okai

A hányingert és a hányást előidéző okok rendkívül változatosak.

Itt van például a túl sok elfogyasztott táplálék és - még lényegesebb - a túl sok megivott alkohol. Az undorító bűz, az érzelmi megrázkódtatás, valamint egyes orvosságok is hánytató hatásúak lehetnek.

És van még egy sor betegség is, ami ilyen, kedvezőtlen eredménnyel jár: kezdve a fekéllyel és az epekővel, folytatva a fejet ért ütéssel, a migrénnel, egészen a vírusos gyomorfertőzésig.

A hányinger tünetei

A hányinger kellemetlen, émelygő érzés a gyomortájékon, amelyhez erőteljes nyálelválasztás, illetve gyengeség is társulhat. Ha a hányinger erőssége eléri a felső határát, bekövetkezik maga a hányás.

Egy sor egyéb tünet is csatlakozhat a hányáshoz és a hányingerhez. Ilyen például a hasmenés, a hasfájás és a görcsök, a szédülés, a fejfájás, illetve az étvágytalanság.

Az, hogy az ember melyiket tapasztalja ezek közül, tulajdonképpen a rosszullét okától függ.

Az ételmérgezés például sokszor gyomorgörccsel, fejfájással, szédüléssel, lázzal és borzongással jár. Enyhébb esetben ezek a tünetek pár óráig, esetleg egy-két napig tarthatnak.

Vírusos gyomorfertőzés fennálltakor a hányás mellé hasmenés csatlakozhat, és míg e tünetek általában 3 napon belül megszűnnek, a gyengeség és a bágyadtság még napokig fennmaradhat ezek után is.

A tengeribetegség gyötrelmei

A körhintán ébredő hányinger jól példázza a mozgó szerkezeteken beköszöntő tengeribetegséget. Egyesek szerint ez a rendellenesség akár az emberek 90 százalékát is érintheti valamilyen formában, ennek ellenére ezt az állapotot még mindig rejtély övezi.

Senki sem tudja, miért van az, hogy egyesek egyáltalán nem érzékenyek a járművek mozgására, és az is furcsa, hogy sokaknál a tengeribetegségre való hajlam a kor előrehaladtával csökken.

A tengeribetegség akkor alakul ki, amikor a test nem képes megfelelőképpen alkalmazkodni az elmozduláshoz. A belső fülben található az egyensúlyozás és mozgásérzékelés szerve, a bonyolult, folyadékkal teli csatornákból és tömlőkből álló, úgynevezett vesztibuláris rendszer. Ez a berendezés érzékeli a test elmozdulásait, és segít alkalmazkodni hozzájuk.

A gondok akkor kezdődnek, amikor mondjuk egy ringatózó hajón utazva az agy ellentmondásos információkat kap a szem, illetve a vesztibuláris rendszer felől. Például az ember szeme nagyszerűen képes összpontosítani egy mozdulatlan tárgyra, mondjuk, arra az ezeroldalas könyvre, amelyet ki szeretne olvasni az utazás alatt, viszont az egyensúlyozó szerv állandóan változó helyzetről tudósítja a központi idegrendszert. Tehát míg a szem azt üzeni, hogy gazdája mozdulatlan, a vesztibuláris rendszer szerint éppen hogy nem ez a helyzet.

Tengeribetegség (hányás) megelőzése

Mindenfajta járművön előfordulhat tengeribetegség, ami egyesek számára megnehezítheti akár a nyaralást is. Semmi sincs azonban veszve, mert jó módszerek vethetők be a tengeribetegség megelőzésére. Általában ezek azon alapulnak, hogy segíteni kell az érzékeknek azzal, hogy a test mozgása és a külvilág elmozdulása szinkronba kerüljön egymással.

A következőkben felsorolunk ehhez néhány módszert:

  • Nézzen maga elé egyenesen, és inkább távoli, mint közeli objektumokat figyeljen utazás közben. Ha autóban ül (és nem ön vezet), ne nézze az oldalsó ablakon keresztül az elsuhanó fákat, az útszéli villanyoszlopokat. 
  • Mindenfajta járművön törekedjen arra, hogy olyan ülést válasszon, ahol a lehető legkevésbé érzékeli a mozgást.
    • Autóban ez az anyósülést jelenti, és próbáljon olyan útvonalat választani, ahol kevésszer kell megállni és újra elindulni. Az eközben keletkező hintázó mozgás ugyanis elősegíti a tengeribetegséget.
    • Buszon ne üljön az ajtó közelébe, így ha az hátul található, valahol elöl foglaljon helyet.
    • Repülőn, vonaton, hajón a jármű közepe felé eső ülések a legmegfelelőbbek.
  • Amennyire lehet, tartsa mozdulatlanul a fejét. Ha körül akar nézni, tegye ezt a szeme elmozdításával. 
  • Ne azon gondolkozzon állandóan, hogy vajon mikor tör már önre a tengeribetegség. Ha eltereli valamivel a gondolatait, legalábbis elodázhatja a kellemetlen szédülést. Az idegesség csak ront az állapotán, és sokan pusztán gondolati úton is képesek tengeribetegségbe hajszolni magukat.
  • A friss levegő mindig jót tesz. A kellemetlen szagok könnyen kiválthatják a tengeribetegséget, ezért autóban húzza le az ablakot, hajón pedig tartózkodjon sokat a fedélzeten. 
  • Utazás előtt egyen egy kevés zsírmentes eledelt; kerülje a nehéz, kiadós étkezést, ami már csak azért sem ajánlatos, mert ezzel muníciót biztosít egy hatalmas hányásnak.
  • Ne igyon alkoholt, és ne dohányozzon. Ezek felkavarhatják a gyomrot, és csak rontanak az állapotán. 
  • Vegyen be orvosságot. A dimen-hydrinát (Dramamine) közismert antihisztamin-készítmény, ami meggátolja a belső fülből az agyba jutó, hányást kiváltó jelzéseket.
  • Számos, receptre kapható gyógyszer is van tartós hányinger esetére. Ezek között találhatók lenyelhető tabletták, illetve szopogatós kapszulák is.

A rettegett ételmérgezés

Ha ártalmas baktériumok voltak az elfogyasztott ételben-italban, a szervezet nem késlekedik a válasszal. Szeretne megszabadulni a bajkeverő tápláléktól, és ezt végre is hajthatja mind felfelé (hányás), mind pedig lefelé (hasmenés).

Az orvosok különbséget tesznek a valódi ételmérgezés (amikor a mikrobák már az elfogyasztás előtt elszaporodtak az ételben), illetve az étel által közvetített fertőzés között (amikor a bacilusok csak a szervezetben szaporodnak fel vészesen).

Az már a kórokozó milyenségétől függ, hogy a bekerülés után milyen hamar jelentkeznek a tünetek, illetve hogy milyenek is azok a tünetek. Szinte bármilyen kombinációban észlelhet az ember hányást, hasmenést, görcsöket és influenzaszerű tüneteket is. Ha amúgy jó egészségnek örvend, a kellemetlen roham általában 6 órán belül véget is szokott érni.

A legyengült ellenálló képességű személyeknél (például a cukorbetegeknél és a májproblémákkal küszködőknél) azonban súlyos komplikációk léphetnek fel, és ilyenkor hamar orvoshoz kell fordulni.

Veszedelmes bacilusok

"A Nébih laboratóriumaiból származó információk alapján hazánkban a 2016-os évben 681, élelmiszer-eredetű humán szalmonella által okozott fertőzéses esetet jelentettek. Ebből 76 esetben volt szükség kórházi ellátásra." -forrás: link

A legtöbb esetben a nyers tojás, illetve más állati termékek a ludasak a fertőzésben.

A Szalmonella baktériumnak legalább 1400 változata ismert. Széles hőmérsékleti sávban képes fejlődni, és elég ellenálló is, hiszen életben marad fagyasztás, illetve fagyasztva szárítás során is. Azonban jól jegyezze meg, hogy van legalább egy gyenge pontja: nem bírja ki a forralást főzés közben. Különösen veszedelmes a Listeria monocytogenes nevű baktérium fertőzése.

Elsősorban a legyengült idegrendszerű idősebb embereknél, a várandós Nőknél, illetve a gyermekeknél okozhat agyhártyagyulladást, gennyes agyvelőgyulladást.

A mikroba nem pasztőrözött tejben, illetve érleletlen sajtban található. A Campylobacter jejuni mindenfajta húsban, valamint vízben előfordul.

A Shigella nevű baktérium pedig a nem eléggé tiszta élelmiszer-feldolgozás közben kerül az ennivalóba.

Veszedelmes lehet a Vibrio parahae-molyticus is. Ez a kórokozó a tengerben él, és a nyersen fogyasztott tengeri állatokon keresztül fertőz, például amikor valaki kiszürcsöl egy osztrigát a héjából. Különösen az amúgy is májbetegséggel küszködők kaphatnak hepatitist a nyers kagyló fogyasztásától.

A Clostridium botulinum nevű baktérium a rendkívül veszedelmes botulizmus előidézője. A baktérium által termelt méreg a központi és környéki idegrendszert támadja meg, halált okozva. A kórokozó olyan ételekkel juthat be a szervezetbe, amelyeket a tartósítás közben nem sterilizáltak kellőképpen.

A Staphylococcusok pedig, amelyek hányást okoznak, akkor kerülnek az élelmiszerbe, ha az korábban valakinek a fedetlen sebével érintkezett.

Sokak által ismert baktérium az Escherichia coli, vagy „népszerű" nevén a kóli. Akkor okoz bajt, ha a szennyezett és nem kellően átsütött-megfőzött hússal együtt fogyasztják el. Ez a baktérium minden ember és állat bélrendszerében előfordul, és a széklettel könnyen terjed. Ritkán halált is okozhat a legyengült immunrendszerű embereknél, illetve kisgyermekeknél.

Tévhit, hogy csak a nyers hamburgerrel lehet elkapni. Az E.coli egyes törzsei okozzák a hasmenéssel járó kellemetlen "utazóbetegséget" is.

Megelőzés

Egészen elképesztő. hogy ezek a parányi lények mennyire szívósak, és milyen komoly betegségeket képesek okozni. Néhány elővigyázatossági szabály betartásával azonban távol tarthatja őket. Például mindig alaposan mossa meg fogyasztás előtt a zöldségeket, gyümölcsöket, különösen, amikor éppen nincs szezonjuk, és importált terméket vásárol. 

Mindig főzze vagy süsse meg alaposan az élelmiszereket, és soha ne egyen olyan darált húst, illetve csirkét, amely az elkészitést követően még pirosas. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az étel nem lett eléggé áthevítve ahhoz. hogy a kóli, illetve egyéb fajta kórokozók elpusztuljanak benne. 63 és 68 °C közötti hőmérsékleten már elpusztul majdnem minden mikroba.

Nem kielégitó egészségügyi helyzetű országban ne igyon más vizet, csak palackozottat. Ez a tilalom vonatkozik a jégkockákra és a hegyi patakok friss vizére is.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha nagyon erős hányingere van, szóljon az orvosnak, mert vannak hatékony gyógyszerek, amelyek megoldhatják a problémáját. Ha továbbra is tart a hányinger, amely nem függ össze az alkoholfogyasztással, vizsgáltassa ki magát, hátha fekélye van.

A hányás többnyire nem jelez komoly problémát, vannak azonban esetek, amikor hamar szakembert kell keríteni. Hívjon orvost, ha nagyon heves, sugárszerű a hányás, illetve a rohamok egy napnál is tovább fennmaradnak. Ha arra gyanakszik, hogy valamely gyógyszertől hány, vagy véres a hányadék (ez fekete vagy piros kávézaccra emlékeztet), mindenképpen szóljon az orvosnak. Sürgős orvosi segítségre szorul, ha fejsérülést követően alakul ki hányinger, hányás.

Akkor is elkelhet a szakember segítsége, ha a hányáshoz, a hányingerhez egyéb tünetek is társulnak.

A következő veszedelmes párosításokra gondolunk:

  • mellkasi fájdalom,
  • pihegő légzés,
  • légszomj,
  • súlyos fejfájás,
  • esetleges mérgezés gyanúja,
  • látászavar,
  • hasi fájdalom,
  • hátközépi fájdalom,
  • a mellkas alsó felében érzett fájdalom.

Ha a hányáshoz láz és erősödő jobb oldali alhasi fájdalom társul, fennáll a vakbélgyulladás gyanúja.