Talptérkép és reflexpontok a lábon

A keleti technikákhoz — akupresszúra, akupunktúra és siacu — hasonlóan a reflexológia is azon az alapelven működik, hogy az egészség a szervezetben lévő energia áramlásától függ.

A keleti gyógyítók szerint az energia meghatározott pályákon, ún. meridiánokon keresztül áramlik. A reflexológia 10 ilyen pályát ismer, amelyek a tenyereken és a talpakon végződnek.

Az ősi egyiptomi falfestmények arról árulkodnak, hogy a lábmasszázs bizonyos formáját már 4000 évvel ezelőtt gyakorolták. A mai reflexológiát azonban az amerikai fül-orr-gégész orvos, dr. William Fitzgerald fejlesztette rendszerré 1917-ben. Koncepciója szerint az emberi test részeit zónák kötik össze egymással, és az egyik testrészre gyakorolt nyomással csillapítani lehet egy másik fájdalmát.

Dr. Fitzgerald elgondolásait egy másik amerikai fizioterápiás orvos, Eunice Ingham fejlesztette tovább az 1930-as években, aki rájött, hogy a különböző reflexzónákat legjobban a lábakon lehet megközelíteni. Később megalkotta a reflexzónák jól ismert térképét.

Reflexzónák

A reflexológusok 10 hosszanti energiasávra osztják az emberi testet a fejtől egészen a lábujjakig, illetve a kézujjakig. A reflexológia felfogása szerint bármilyen állapot, amely megzavarja az életenergia áramlását egy adott zónán keresztül, megzavarja azoknak a testrészeknek az egészséges működését is, amelyek ugyanebben a zónában helyezkednek el.

A lábon a test tükörképét horizontálisan két fő vonal osztja fel; ezek segítenek a reflexológusnak a reflexpontok helyének pontos meghatározásában, az illető lábméretétől és a talp formájától függetlenül.

kép: a lábon lévő reflexpontok valamelyikére gyakorolt nyomással a reflexológus stimulálja az egész testen végigfutó 10 zóna egyikét.

Az első vonal közvetlenül a lábpárna alatti ívet követi, és a rekeszizmot jelképezi, ez választja el egymástól a has-, ill. a mellüreg zónáját.

A másik vonal kb. a lábfej felétől, a felső domborulat aljától kezdődik, a láb külső részén és keresztben fut át a másik oldalra; ez jelzi a derékvonalat.

A reflexológusok talptérképek alapján dolgoznak, amelyek megmutatják a különböző szerveket tükröző zónákat. Általános vélemény szerint egy adott reflexzónán belüli érzékeny pont a neki megfelelő szerv betegségére utal. Ezeknek a lábfejen lévő pontoknak a masszírozása által a reflexológusok gyakorlatilag minden szervet kezelni tudnak.

Jótékony hatásai

Egy szakképzett reflexológus gyakorlatában nem szerepel a diagnózis felállítása vagy speciális betegségek kezelése, nem betegségeket gyógyít, hanem az egész embert, azáltal, hogy javítja a szervezet általános egészségi állapotát, s ez mozgósítja annak öngyógyító erőit.

A reflexológia számtalan előnye közül a legegyértelműbb a stresszoldó, lazító hatása. A test feszültségének csökkentése által javítja a vérkeringést, serkenti a salakanyagok eltávolítását, helyreállítja az egyensúlyt, és új energiával tölti fel a szervezetet.

A gravitáció következtében a vérnek a szívbe való visszaáramlása a láb, lábfej felől általában lassú. Feltehetően ez az oka annak, hogy a lebomlani nem képes szervetlen salakanyagok — mint pl. a húgysav és a kalciumkristályok — felszaporodnak a lábfejben. Egy tapasztalt reflexológus masszírozás közben érzékeli és szétoszlatja ezeket a kristályokat, segítve ezzel a szervezetből való kiürülésüket.

A reflexológia segíthet hormonális problémák, például a menstruációs zavarok, valamint allergia, magas vérnyomás, ízületi gyulladás, hát- és nyakproblémák, emésztési zavarok, fül-, orr-, torokfájás, fejfájás és bőrpanaszok esetén. Mindezek a hatások azonban tudományosan még nem igazoltak.

Az első kezelés

Az első alkalommal a reflexológus feltesz egy sor kérdést a páciens életmódjáról, egészségi állapotáról, kórtörténetéről, azokról a gyógyszerekről, amiket szed — hogy teljes képet tudjon alkotni az egyénről. A masszázshoz készülve a kezelt személy fekszik vagy leül, úgy helyezkedik el, hogy ne lógjon le a lába, és a talpa a reflexológus felé nézzen.

Többnyire lábmasszázst végeznek, mivel a kéz reflexzónái mélyebben helyezkednek el, ezért kevésbé érzékenyek. Ennek ellenére a kéz reflexzónáinak masszírozása is hasznos, amikor egy bizonyos egészségügyi probléma miatt a lábmasszázs túl fájdalmas a kezelt személy számára.

Reflexzónamasszázs a lábon

A kezelés megkezdése előtt a reflexológus hintőporral bepúderezi a lábfejet, ami simábbá teszi a bőrt, és megkönnyíti a masszírozást; majd néhány rutinmasszázsfogást alkalmazva ellazítja a lábakat, hogy könnyebben kezelhesse a zónákat. Ezek alapján a páciens is érzi, hogy megfelelő-e számára a masszírozás erőssége.

Egyénenként változó lehet az, hogy milyen erős nyomást kell alkalmazni a tapmasszírozás során. Például ha a kezelt személy talpa csiklandós, akkor erőteljesebb nyomást igényel, míg mások ugyanezt kellemetlennek, esetleg fájdalmasnak érzik. A reflexológus mindkét hüvelyk- és mutatóujjával a megfelelő erősséggel érzékenyen végigmasszírozza az összes reflexzónát mindkét lábon, érzékeny területeket keresgélve. Egy adott terület túlzott érzékenysége azt jelzi, hogy ott feszültség és tolulás alakult ki, ezért különleges figyelemmel masszírozza ezt a területet, és szétoszlatja a lerakódásokat.

A különösen érzékeny területek kezelésétől eltekintve a páciens azt kell hogy érezze, hogy a masszázs kellemes és lazító hatású. Ez a gyógymód mellékhatásoktól mentes, de néhányan fizikai gyengeséget, fáradtságot éreznek, izgatottá válnak lábmasszázs után. Az első kezelés kb. egy órán át tart, a továbbiak 30-45 percig. A terápia időtartama a pácienstől függ, de átlagosan 6-8 hétig tart, heti egy alkalommal.

Talptérkép

A láb reflexológiai térképén minden szerv zónája látható. Bizonyos reflexzónák csak egyik lábon találhatók meg, így a szívé a bal, a májé a jobb lábon, mivel páratlan szervek lévén, a test egyik oldalán helyezkednek el. Sok szerv pontjai mindkét lábon jelen vannak. A test jobb oldali szervei a jobb, a bal oldaliak pedig a bal lábon azonosíthatók.

1. Agy/koponyatető
2. Melléküregek/agy/koponyatető
3. Az agy és a fej oldala/nyak
4. Hipofízis (agyalapi mirigy)
5. Gerincoszlop
6. Nyak/torok/pajzsmirigy
7. Mellékpajzsmirigy
8. Pajzsmirigy
9. Légcső
10. Szemek
11. Eustach-kürt (fülkürt)
12. Fül
13. Váll
14. Tüdő
15. Szív
16. Plexus solaris (napfonat)
17. Gyomor
18. Hasnyálmirigy
19. Vese
20. Máj
21. Epehólyag
22. Lép
23. Felszálló vastagbél
24. Leszálló vastagbél
25. Vékonybél
26. Húgyhólyag
27. Ülőideg